AZ ELSŐ GYŐRI EGYETEMI LELKÉSZ ÉLETÚTJA

Kálmán Imre soproni városplébánost, esperest, az első győri főiskolai, egyetemi katolikus lelkészt dr. Pápai Lajos megyéspüspök a Győri Székesegyházban, 1997-ben szentelte pappá. Papi szolgálatának második évében különleges küldetést kapott: győri főiskolások, egyetemisták lelki vezetését bízták rá. 1998–2002 között csak a Szent László Katolikus Szakkollégiumban tevékenykedett. A szakkollégium kurzusai és szabadidős programjai, gyakori bakonyi kirándulásai nemcsak tudást és lelki élményeket adtak, hanem erősítették a hallgatók összetartozását is. Sok fiatal itt találta meg a barátait és többen az életre szóló társat is. A főpásztor és a főiskola vezetői megállapodtak, hogy az akkor még álló Káldy-villa földszintjén kapjon helyet a Győri Egyetemi Lelkészség. Ez a tér hamar a találkozások és a közösség otthonává vált. A szorgalmi és vizsgaidőszakokban, a személyes beszélgetésekben Imre atya megtapasztalta, mennyire fontos a bizalom és a közösség ereje. 2002-től római tanulmányai során újra hallgató lett. Még jobban rádöbbent arra, amit XVI. Benedek pápa kiemelten hangsúlyozott a tanításában: „A hit és a tudomány nem ellentétes, hanem kiegészítő területek, amelyeknek együtt kell működniük az emberiség átfogó megértése és jóléte érdekében.” Különösen az egyetemistákhoz szólva hangsúlyozta a hit és az értelem közötti kapcsolat fontosságát, a tudományos kutatás szélesebb, etikai és vallási dimenziókkal való gazdagításának szükségességét. Győrbe többször visszatérve annak örömét élte át, hogy a tudomány iránt elkötelezett hallgatók előbb-utóbb az élet nagy igazságai iránt is nyitottságot mutatnak.