ZENEI ÉS TUDOMÁNYOS SIKEREK

Az OTDK művészeti versenyének idén áprilisban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Trefort-kerti campusa adott otthont, s 24 hazai felsőoktatási intézményből közel félezer hallgató vett rajta részt. Az OTDK nagy hagyományokkal bíró rendezvény, ám művészeti iránnyal csak jóval később egészült ki. Győrben, a Széchenyi István Egyetemen, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozata 1996-os integrálódását követően már TMDK-ként, azaz a művészhallgatók részvételével rendeztük meg a helyi eseményt. Nagy szerepünk van abban, hogy országos szinten is kibővült a művész-jelöltekkel a verseny.

Az egyetem művészeti karáról öt pályaművel mutatkoztak be a hallgatók. Zeneelmélet tagozatban Molnár Péter első helyezést ért el. A harmadéves hallgató egykor a szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumban érettségizett. Klasszikus énekszakon végzi tanulmányait, de kifejezetten a zeneelméleti oktatás jó híre miatt érkezett Győrbe. Itt többek között dr. Alszászy Gábor egyetemi docens tanítványa lehet, akit az ország legjobb zeneelmélet tanárának tart. Péter elmondta, hogy sikeres dolgozatában Ralph Vaughan Williams egyik dalciklusát elemezte. Nem kifejezetten az OTDK miatt kezdett el ezen dolgozni. Már korábban írni akart róla. Az írás ugyanis nem idegen tőle, középiskolásként is jelentek meg cikkei egy diákújságban. Vaughan Williams nálunk kevésbé ismert brit zeneszerző. Sokan a brit Kodályként mutatják be, mert népzenekutatással, feldolgozással is foglalkozott. Alkotásai a XX. század populárisabb szerzeményei közé tartoznak, s Péter szeretne hozzájárulni az életmű népszerűsítéséhez. A diákköri konferencia alkalmat adott a dolgozat elkészítéséhez. Jelentkezett tanáránál, dr. Szabó Balázs egyetemi docensnél, s konzulensnek kérte fel.

– Annyiban kakukktojás voltam – mondta Péter –, hogy az OTDK-n nem a szakirányomba eső énekprodukcióval és előadással indultam, hanem a dolgozattal a zenetudományi szekcióban. Nekem csak dolgozatom volt, nem állt mögöttem énekelőadás. Így jóval hosszabb, kidolgozottabb pályaművel kellett előállnom, mint a többieknek.

A felkészítő tanár, dr. Szabó Balázs arról beszélt, hogy mindkettőjüknek nagy élmény volt a közös munka. Rögtön az első változat, amit megkapott, nagyon izgalmas, tudományos igényű dolgozat volt. Igazából az előadást kellett kialakítaniuk, súlypontozniuk. Dr. Szabó Balázs értékelése szerint Péter egy egészen kiváló képességű fiatalember, aki zenetudósnak is beválhatna.

Vladár Katinka a billentyűs és húros hangszerek tagozatban indult, s ugyancsak első helyezett lett. A budapesti Szent István konzervatóriumban érettségizett, majd került Győrbe. Másodéves a klasszikus zongora szakon. A Covid-járvány alatt érettségizett, ekkor az arra való készülésként több beadandó dolgozatot, elemzést kértek tőlük számon írásban, valamint önálló esszéírással készült a vizsgára. Ez idő alatt kezdte igazán érdekelni őt a zenetörténet.  Katinkát változatlanul a zongora izgatja, ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy tisztában legyen azoknak a daraboknak az elméleti hátterével, amin éppen dolgozik. Ne csupán játssza, hanem értse is a művet! Az OTDK-n bemutatott előadás címe „A ’szél’ megjelenési formái Debussy első prelűdkötetében”. A tavalyi, debreceni országos zongoraversenyre a Debussy-évforduló kapcsán (születésének 160. évfordulójára emlékeztek – a szerk.) versenydarabnak két prelűdöt választottak, ám sajnos a megmérettetésre kézproblémái miatt nem tudott időben felkészülni. – A darabok viszont annyira magukkal ragadtak, hogy mindenképpen szerettem volna megtanulni őket. Amikor konzulensemnek, Várayné Szűts Katalinnak említettem, hogy mi fogott meg ezekben a prelűdökben, s hogy miért érzek kapcsolatot a művek között, akkor arra biztatott, hogy megérzéseimet kutatásokkal támasszam alá, s próbáljam ki magam az OTDK-n. 

Maga az előadás egyébként 20 perces lehetett, amiből 12 percet vitt el a zongorajáték, s a fennmaradó időkeretbe kellett beférnie a dolgozat ismertetésének. – A vizsgáink elősorban szóban történnek, így a beszédkészségünk az egyetemi éveik alatt természetes módon tud fejlődni, hiszen félévente „próbára vagyunk téve”. Viszont írásbeli fogalmazásokat, elemzéseket már sokkal ritkábban írunk. A dolgozatunk ebben a kategóriában nem lehetett olyan terjedelmes – például Péter szekciójával ellentétben –, abba kellett belesűríteni a kutatásokat is, így az írásbeli dolgozat végső formájának elérése volt talán a leghosszadalmasabb munka. A korrekciós munkáért a konzulensem mellett hálával tartozom dr. Szabó Balázs és Olsvay Endre tanár uraknak is. 

Szabó Balázs és Molnár Péter

Várayné Szűts Katalin a felkészítésről elmondta, hogy szerencséjük volt, hiszen kollegájuk, dr. Horváth Barnabás egyetemi docens a doktori disszertációját éppen Debussyről írta, ami nagyszerű forrást nyújtott. Amit Katinka kitűnően egészített ki személyes kutatásaival és érzéseivel. Az előadást bemutatták az őszi, egyetemi TMDK-n, ami után a kollégák – s nem csak ebben az esetben, hanem más résztvevőknél is – nagyon hasznos kiegészítésekkel láttak el. Retorikai tanácsadás is történt, hiszen az előadás módja a sikerhez nélkülözhetetlen tényező.

A Szalay Lotti – Stankowsky Petra – dr. Schindler Regina alkotta trió a fúvós hangszerek, kamarazene tagozatban szerzett II. helyezést egy kamaradarabbal. Francis Poulenc Trió oboára, fagottra és zongorára című művével indultak. 

Várayné Szűts Katalin és Vladár Katinka

Szalay Lotti és Stankowsky Petra a szombathelyi konziból kerültek Győrbe. Mindegyikük harmadéves hallgató. Lotti oboán, Petra fagotton játszik, tanul. 

Az előadás szóbeli részét dr. Schindler Regina mutatta be. Regina speciális pályát fut, hiszen a kiskunhalasi származású ifjú hölgy másoddiplomáját szerezheti meg Győrben, zongora előadóművészet alapszakon.  Fogorvosi diplomája már megvan. Úgy véli, hogy egyfajta belső késztetés hajtja, amikor egy-egy darab megismerése során igyekszik a mélybe látni, a dolgok mögé pillantani. – Amikor felmerült dr. Choi Insu tanár úrral, hogy lenne egy zenei előadással társuló elméleti kutatási lehetőség, akkor örömmel kezdtük meg a közös munkát a kamaratársaimmal. Személy szerint azt különösen izgalmasnak találtam, hogy a dolgozatban az előadói koncepciónkat, a kamaraművel kapcsolatos zenei elképzeléseinket írásba kellett foglalnunk.

Schindler Regina úgy véli, hogy társaival igazi csapatmunka volt az övék, hiszen rengeteget beszélgettek a műről, együtt dolgozták fel azt és rendszeresen gyakoroltak közösen. Egy éve kamaráznak együtt, s éppen az OTDK-n érezték először úgy mindhárman, hogy beérett a közös fáradozás, kitűnően tudtak együttműködni. 

Az OTDK nagy hagyományokkal bíró rendezvény, ám művészeti iránnyal csak jóval később egészült ki. Győrben, a Széchenyi István Egyetemen, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozata 1996-os integrálódását követően már TMDK-ként, azaz a művészhallgatók részvételével rendeztük meg a helyi eseményt. Nagy szerepünk van abban, hogy országos szinten is kibővült a művészjelöltekkel a verseny.

Dr. Choi Insu egyetemi docens, zongoraművész, a konzulens tanár ugyancsak az értékes csapatmunkát emelte ki. Összetett feladatra vállalkoztak, s szükséges volt a szakmai irányítás, amiben több kolléga is érdemeket szerzett, többek között Olsvay Endre főiskolai docens. Nagyon elégedett a lányokkal, akik rendkívül szorgalmasak, jó muzsikusok. 

Nyilván az eredmények nagyon fontosak, de még fontosabb az út, amit a hallgatóink végig jártak. Azt gondolom, hogy tényleg igazi csapatmunkáról beszélhetünk. Ugyan egy-egy konzulens neve bukkan fel e produkciók mögött, de az előzetes tréningeken, meghallgatásokon nagyon sokan hozzátették a maguk részét.

– Nyilván az eredmények nagyon fontosak, de még fontosabb az út, amit a hallgatóink végig jártak. Azt gondolom, hogy tényleg igazi csapatmunkáról beszélhetünk. Ugyan egy-egy konzulens neve bukkan fel e produkciók mögött, de az előzetes tréningeken, meghallgatásokon nagyon sokan hozzátették a maguk részét.

Mindezt már dr. Hontvári Csaba, a Művészti Kar dékánja mondta magazinunknak. Óriási fegyverténynek tartja, hogy öt produkcióval jelentek meg a megmérettetésen, s ezek közül három ilyen magas elismerésben részesült. Épp a lánytrió kategóriájában nyertes produkció konzulensével beszélgetett annak idején – mondta –, s tudta meg, hogy a nyertesek már harmadízben vettek részt az OTDK-n. Fokozatosan lépkedtek feljebb a ranglétrán. Miközben a győri lányok újoncként érték el a második helyet. Amit kiemelt még, hogy a zenei ismeretterjesztés csak mesterszakon jelenik meg tantárgyként, azaz alapképzéses hallgatóink úgy értek el ilyen szép eredményt, hogy e szakterülettel eddigi tanulmányaik során nem foglalkoztak. Így a dolgozat és előadásuk prezentációs része valóban extra feladatot jelentett. A mostani sikerek inspirálhatják a kar többi hallgatóját is, s remélhetően legközelebb még többen kapnak kedvet, s vállalkoznak akár zeneelméleti dolgozat megírására, akár az előadó-művészeti, vagy alkotóművészeti szekciókban a komoly megmérettetésre. 

SZÖVEG: KISS GÉZA
FOTÓ: KÖNCZÖL JÁNOS