KAPITÁNY A FELHŐK FELETT / CAPTAIN ABOVE THE CLOUDS
Huszár Attila számára gyermekként valószerűtlen álom volt, hogy egy légitársaság kapitánya legyen. Amikor aztán valóra vált a titkos terv, az egyik osztálytárs emlékeztette arra, hogy a középiskolás időszak elején egyszer mégiscsak beszélt arról, hogy szívesen repülne a felhők felett. Magazinunknak már az Etihad Airways frissen kinevezett kapitányaként nyilatkozott Abu Dzabiból.
/
For Attila Huszár, becoming an airline captain was
an unrealistic dream as a child. But when his secret
plan became a reality, a classmate reminded him that
he had once talked about flying above the clouds at
the beginning of his secondary school years. He was
interviewed by our magazine as the newly appointed
captain of Etihad Airways from Abu Dhabi.
Kicsit megkésett karácsonyi ajándékként, 1979. december 27-én született Szombathelyen. A család később Vasváron, majd Ajkán élt, onnan vezetett 1984-ben az útjuk a végállomást jelentő Győrbe, ahol kezdetben az egykori Kun Béla lakótelepen, a jelenlegi Marcalvárosban éltek, majd 1989 decemberében a szüleinek ma is otthonául szolgáló Ergényi lakótelepre költöztek. Attila általános iskolai életútja sem volt kevésbé mozgalmas. Kezdett a Balázs Béla Általános Iskolában, majd következett a Gombos Ferencről elnevezett oktatási intézmény, míg az utolsó két osztályt az Arany János Általános Iskolában járta ki. Aztán tanulmányait a Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskolában folytatta, hogy aztán a reál érdeklődésének megfelelően 1998 szeptemberében a Széchenyi István Főiskola műszaki menedzser szakán tanuljon tovább. 2002 februárjában a diplomáját már az egyetemi rangra emelt felsőoktatási intézményben kaphatta kézhez. – Jól tanultam ugyan, de nem voltam kitűnő tanuló, így aztán gimnáziumi továbbtanulásban nem gondolkodtam, viszont a közgazdaságtani szakképzés barátságos opciónak tűnt. Ezek után aztán szinte adta magát a műszaki menedzser szak, ahol a közgazdaságtani ismeretek bővítése mellett mérnöki tanulmányokat is folytathattam. Az akkor még újnak számító képzés egyik vonzereje kétségkívül az volt, hogy megnyitotta a kapukat a multicégek irányába is. Szerettem Győrben, Budapest nem vonzott, így aztán a Széchenyi magától értetődő választás volt.
Mint mondta, a diplomaszerzés nem volt kérdés, már csak szülei foglalkozása miatt sem. Édesapja Miskolcon ideggyógyászként dolgozott, édesanyja a borsodi megyeszékhelyen egyetemi tanárként angol és német nyelvet tanított, amikor megismerkedtek egymással. Két lánygyermek után született Attila, de már Magyarország nyugati felében, mivel apukája akkor éppen Szombathelyen praktizált. Aztán a vasvári körzeti orvoslás után jött Győr – és az idegsebészet. A folyók városában édesanyja tanított a Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskolában, illetve a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban, majd nyelvoktatási céget alapítva nagyobb vállalatok menedzsereit tanította angolra. – Mindezek tükrében számomra is magától értetődő volt a nyelvtanulás, ráadásul az angolt nagyon szerettem. Ám nem csak megtanulni akartam angolul, az is fontos volt, hogy helyesen sajátítsam el, mert az esetleges külföldi érvényesüléshez az elengedhetetlennek számított. Ekkoriban kezdett fokozatosan kialakulni bennem egyfajta világlátási vágy, mármár kényszer.
Ennek eredménye a munkájában is tetten érhető volt. Ám ahhoz, hogy a mozgalmas fiatalkori időszakot felelevenítsük, vissza kell térnünk a főiskolai évekhez – több szempontból is. – Általánosságban is pozitív élmény volt az ott eltöltött hét félév. Ugyan a nagy csoportos előadásoknál számomra hiányoztak a személyes kapcsolatok, a mérések során családiasabb volt a légkör. Ezért is emelném ki a laborból Solecki Levente nevét, aki egyrészt odaadóan tanított, miközben nem lehetett nem észrevenni elhivatottságát a szakma és a mérés iránt. A műszaki menedzseri tudásnak, az általános mérnöki és közgazdasági ismereteknek a munkámban és a hétköznapokban is hasznát vettem. Például a pilótaképzésben is az egyetemi tudás közvetett módon, de biztosan szerepet játszott. Összességében bátran kijelenthetem: a Széchenyi István Egyetemnek köszönhetem azt, aki vagyok.