A KÖZÖSSÉGI CÉL LEGYEN A KÖZÉPPONTBAN!
Hogyan lehet adott elemekből a célnak legjobban megfelelő, nagy bonyolultságú
rendszert felépíteni? Ez alapvető feladat a műszaki tudományokban, de a
szervezetfejlesztéshez is kapcsolódik. Ez a kutatási témám, ami egyúttal a vezetői
munkámban is segít – nyilatkozta a Széchenyi Alumni Magazinnak dr. Friedler Ferenc
tudományos elnökhelyettes, aki a rektori feladatokat is ellátja.
– Egyetemen a szervezet bonyolultsága és a sokféle érdek együttes jelenléte miatt igazi eredményt együttműködési formában lehet elérni. Ehhez közös cél az, hogy egyetemünk minden komponensében, az eddigieken túl, nemzetközi élvonalba tartozzon. A modellváltás új fejlesztési lehetőséget teremtett a felsőoktatásban. Ehhez újra kell gondolnunk a működésünket, beleértve a tudományos tevékenységünket is. Szívesen veszek részt ebben a szép feladatban – vázolta munkájának rendszerét a professzor.
– Az Ön életútja a kutatásról, új szervezetek létrehozásáról és az együttműködéséről szól.
– A kezdetektől nagy feladatokat és különleges lehetőségeket kaptam. Így alkalmam volt akadémiai szervezeteket létesíteni és vezetni, díjakat alapítani, nemzetközi szervezetekben szerepet vállalni.
– Mi volt fiatal kutatóként a motivációja?
– A kutatásaim második évében –
1979-ben – munkám olyan nemzetközi elismerést kapott, ami alapvetően
meghatározta későbbi pályámat. Ez
mai mércével D1-es publikációt és nevemhez kapcsolt módszert jelentett.
Mindig nehéz feladatokat vállalhattam. Így az 1980-as évek merev szervezeti keretei között kutatócsoportot
alapíthattam, mert elvállaltam egy számítóközpont létesítését, amire más
nem vállalkozott. Ez volt az első szervezetem. Hamar kiderült, hogy a folyamatok működtetéséhez projektek kellenek. Az első jelentős projektünkkel
1990-ben négy privatizáció alatt álló
hazai gyógyszergyár közös minőségbiztosítás rendszerét kellett kidolgoznunk. Ez az akkori Országos Műszaki
Fejlesztési Bizottság legnagyobb projektje volt. A négy gyár azonban négyfelé húzott. A projekt teljesítésénél a
fő nehézség az volt, hogyan lehet ilyen
csapatot egy irányba terelve közös
eredményt elérnünk. Itt azt is megtanultam, hogy vezetőként nem a döntés meghozása a legnehezebb feladat,
hanem a közös megvalósítás elérése.
– 2022-ben lett a Tudományos Tanács elnöke, ez év elejétől az egyetem tudományos elnökhelyettese, aki a rektori feladatokat is ellátja.
– Ezek rangos címek. Nem személyes
ambíció alapján, hanem számomra
megtisztelő feladatként kerültek hozzám. Egyébként nem a vezető személye a fontos, hanem az, amit a szervezet
érdekében teljesíteni tud. A Széchenyi
István Egyetem jelentős fejlesztési folyamatban van, ami markánsan érinti
a tudományos teljesítményünket is. A
fő feladat ennek a közös megvalósítása. Mindig elemeztem a folyamatokat,
a tanulságokat a közösség szempontjából értékeltem. Egy szervezetben
rendszerint sokféle szempont szerinti
vita van. Napokig beszélhetünk ezekről, s közben sehova sem jutunk. Legjobb, ha először az alapelveket tisztázzuk, mert így jó eséllyel a folyamat célba ér. Mint minden egyetemi vezetői
megbízásnál, a feladatokat a szervezet
céljaiból kell levezetnünk. Számomra a
vezetői megbízásban a feladat a fontos, a rangot nem maga a cím, hanem
a teljesítmény határozza meg – utólag.
A munka iránti alázat segít ebben a folyamatban. Örülök, hogy részt vehetek
a dinamikusan fejlődő intézményünk
további fejlesztésében.
Dr. Friedler Ferenc (Veszprém,
1953. május 30. – ) Széchenyi-díjas matematikus, egyetemi tanár.
A matematikai modellezés és optimalizálás, ezek mérnöki alkalmazásainak kutatója. Az általa
kezdeményezett és munkatársaival kidolgozott P-graph módszertan a mai hálózati problémák
fontos osztályára ad megoldást.
Veszprémben, a Lovassy-gimnáziumban érettségizett. Okleveles
matematikus diplomát a szegedi
József Attila Tudományegyetemen
1977-ben, kandidátusi fokozatot
1990-ben, tudományok doktora fokozatot 1995-ben szerzett.
2003–2015 között dékáni és rektori funkciót töltött be a veszprémi Pannon Egyetemen. Díjak
alapítója, így a Neumann Társaság elnökeként a BME rektorával megalapította a John von
Neumann professzori címet.
Több évet töltött külföldön. Rangos egyetemek (pl. Osaka University, UMIST, Imperial College,
Kyoto University), kutató-fejlesztő
cégek (pl. Shell R&D, Houston, TX;
Dow Chemical Company, Midland, MI; MOBIL R&D, Princeton,
NJ) meghívásának tett eleget.
Meghatározó nemzetközi együttműködések egész sorának volt
kezdeményezője vagy résztvevője. Európa, Amerikai Egyesült Államok, Ázsia és Dél-Afrika több
egyetemével együttműködésben
végzett kutatásokat. Ennek eredményeként széles körű tudományos kapcsolatokkal rendelkezik.