DR. ÉLŐ GÁBOR ELEMEZ, MOTIVÁL

TUDÓSI FELELŐSSÉG, GYAKORLATI SIKER, LÜKTETŐ FEJLŐDÉS

– ENNYI ÉV TÁVLATÁBAN EGYRE TÖBBSZÖR KÉRDEZIK MEG TŐLEM, HOGY SZAKMAILAG MINEK TARTOM MAGAM? – MONDJA AZ AZONOSÍTÓ, BESOROLÁSI TITULUSÁRÓL DR. ÉLŐ GÁBOR, A KAUTZ GYULA GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR EGYETEMI DOCENSE. – SOKAN SOKFÉLE „KALAPBAN” TALÁLKOZNAK, TALÁLKOZTAK VELEM. A MAI COVID-19 ZAVAROS IDŐSZAKÁBAN AZONBAN MÁR EGY KICSIT ELGONDOLKODTATÓBB A KÉRDÉS, MINT EDDIG.

Hirdetés

– Alapvetően egyetemi docensnek, kutatócsoport- vezetőnek ismernek a beosztásom szerint. Szakmailag ma már tudásipari mérnök-közgazdásznak tartom magam, aki ezt amerikai mintára a vállalkozásában is hasznosítja. Voltam nemzetközi nagyvállalati vezető, jelenleg már saját vállalkozásom is van. Az utca emberének – az MTA-elnök nyilatkozata után – tudósként mutatkozom be manapság. Ez utóbbi a valóban tanult emberek világszerte devalvált szerepének köszönhető. Valahogy erősen mutatnom kell a tételes tudáson alapuló, véleményformáló megjelenést. Mindezt nagyítva úgy, hogy a közösségi háló mindentudói ne tudjanak hatékonyan rombolni a valóban fontos társadalmi kérdésekben, s ne virágozhassanak vérlázító csalások. Már évek óta tanítom – sőt, már 2003-as PhD-disszertációmban is vizsgáltam – és a hallgatókkal közösen folyamatosan próbálom elemezni a „fake news” jelenséget, a tények teljes ismeretében a médiatérbe bedobott álhírek, azaz történelmi nevén a szemérmetlen hazugságok proaktív kezelését a globális kommunikációban. Ez a mai társadalmak egyik leginkább fenyegető veszélye. Személyes meggyőződésem, hogy a veszély legalább akkora, mint a koronavírus-járvány. Én így veszem magamra azt a tudósi felelősséget, hogy előrevigyem az emberiséget. Egyszerűbben fogalmazva: beleállok a funkcionális analfabéta tömeg – vállalható kutatások szerint már a többség – vadhajtásainak nyírásába. Motiválok minél több embert a Herbert Simon-i „korlátozottan racionális” kommunikációra és viselkedésre.

– Egészségügy és agrárium. Hogyan alakítja pályáját a két területen végzett innovációs tevékenysége?

–A kutatói mindennapokban az egyetemi Információs Társadalom Oktató- és Kutatóközpont vezetőjeként a közvetlen felhasználói szemléletű, innovatív, benne főleg a diszruptív megoldásokkal foglalkozom. Az információs társadalom a lehető legtágabban értelmezve ma már több mint 50 éve a jelenünk. Számomra az a legfontosabb, hogy az alkalmazási területek – többek közt az agrárium, az egészségügy és a sport – felől, a benne kulcsszerepet játszó emberek igényei és problémái szerint alakítsunk ki innovatív, ha kell, diszruptív koncepciókat, rendszereket, megoldásokat. A gondolkodás ne az elérhető technológiáktól induljon! Saját munkásságomból indulva, 2013- ban demonstráltam először a vezeték nélküli kötöttpályás közlekedés egyik megoldását, a győri városi elektromos busz megoldást. Akkor sokféle terület támogatásával bírt a javaslat, s három éven belüli megvalósíthatóságot ígért. Magyarország első olimpiai rendezvényén, a 2017-es győri Ifjúsági Olimpia Fesztiválon (EYOFÖ) nemzetközi ismertséget is kapott volna! Most vessük össze a mai győri buszközlekedéssel… Pozitívabb példa a hazai agrárium precíziós gazdálkodásban legsikeresebb startup vállalkozás, amely a mi kutatási projektünk tőlünk független piaci megvalósítása. Az orvostechnológiában manapság három konkrét projektért küzdünk, köztük az otthoni COVID-19-felismerő berendezés gyártásáért. Szintén diszruptív megközelítéssel. A sportban a labdajátékok tréningrendszerének fejlesztésével foglalkozunk, meggyőződésem szerint a kognitív fejlesztés integrálása a gyerekek mindennapi testnevelésébe – benne a saját kedvencem, az egyenlő esélyű kidobós játék – sikertörténet lesz.

– A közös szál szinte mindig az informatika…

– Az informatika definícióját kicsit árnyalva, a megoldást elősegítő alapvető technológia, az infokommunikációs technológiák világa a közös szál. Ma már a digitalizáció fogalmától indulunk és eljutunk a virtuális valóság alkalmazásához. Benne megannyi már önálló területtel. Ki ne szeretne a szobájában ülve a Marson „lenni”, érezve a hőmérsékletet, a fényeket, a fizikai mozgásokat stb.? Megannyi tudós eredményei és megannyi mérnök megvalósított tervei kellenek hozzá. Ha igény lesz rá, akkor lesz. Egyetemünkön akár megtehetjük ma is. Keserűen mondom, hogy innovatív győri buszközlekedésre igény van, technológia is, s pénz is. Akkor mire várunk? A politikai motivációra, mert minden politikus támogatása megvan ma is. De a motiváció az más, s ezzel a témával is sorban állunk. Most éppen nem nagyon elöl. Éppen a kulturális fővároshoz kapcsolódó BalatonBuszJárat lenne a következő remek alkalom, de például a ZalaZone kezdeményezés előretört. Jobb megszabni a fejlődést, kövessenek minket, felvállaljuk a meglehetős felelősséget.

Három éve készítjük elő a profittermelő szenzoripari központot, amelyhez minden adott: kiváló kollégák a matematika, a fizika, a távközlés, a mesterséges intelligencia, az üzleti tudományok szakterületein, motiválható hallgatók minden szinten, piaci partnerek garmadája. Szóval csatoljuk be öveinket, a felszállásra készen vagyunk!

– Kutatók, hallgatók, piaci partnerek. Hogyan érhetnek el közös sikereket?

– Ötven év távlatában ma sokkal alkalmasabb az egyetem világszinten is ismert kutatásokra, fejlesztésre, mint bármikor. Még jócskán felszálló ágban vagyunk. Talán az emblematikus „győri kekszgyár” területén megvalósuló fejlesztésekkel elérünk egy fontos mérföldkövet. Mi is három éve készítjük elő a profittermelő szenzoripari központot, amelyhez minden adott: kiváló kollégák a matematika, a fizika, a távközlés, a mesterséges intelligencia, az üzleti tudományok szakterületein, motiválható hallgatók minden szinten, piaci partnerek garmadája. Szóval csatoljuk be öveinket, a felszállásra készen vagyunk!

A helyi partnerekkel együttműködve izgalmas téma a COVID-19 korai előrejelzése mesterséges intelligenciával, az őrző-védő iparág megújítása a hatékony rendezvénybiztosítás piacán, a növénytermesztés további fejlesztése. Lesz megoldás a műtéti és patológiai folyamatok biztonságosabbá tételére, steril térben használható eszközök innovációjára, autópálya-torlódások megelőzéséhez vezérelt fénymegoldásokra. De ugye látszik a közös mindezekben? A felhasználó igénye felől indulunk, a varázsszó a „legyen”. Legyen COVID-19 megelőzés, legyen még biztonságosabb a tömegrendezvény a résztvevőknek, legyen jobb növényünk, legyen pontosabb patológiai szolgáltatás, legyen nagyobb a balesetek melletti elhaladás sebessége és így tovább.

– Az egyetem univerzitást jelentő színes tudományterületei milyen együttműködési lehetőségeket jelentenek?

– Többet, mint csak inspirációt, kooperációt és szélesmosoly-diplomáciát. Garanciát is jelent a stabil és széles alapokon elérhető sikerre, mely siker aztán szétterjedhet újra meg újra belülre is, s ez folytonosan megújuló, lüktető egyetemi életet teremt.

– És a személyes motivációnak mi a hajtóereje?

– Az utóbbi időkben elsősorban az motivál, hogy a publikációinkat minél szélesebb körben olvassák, remek érzés öt kontinens, több ezer letöltésére gondolni egy igencsak marginális témában. Bár a tradicionálisabb előmenetelhez, az egyetemi tanársághoz is megvan a „hagyományos” muníció.

SZÖVEG: SZÉCHENYI ALUMNI MAGAZIN
FOTÓ: KÖNCZÖL JÁNOS

Dr. Élő Gábor egyetemi docens infokommunikációs szakmai karrierjét a Nokia vállalatcsoport finnországi gyárában kezdte 1990-ben. 1996-ban aktívan részt vett a Nokia gyártó és fejlesztő tevékenységének magyarországi beindításában. A kutató-fejlesztő részlegek 1998-as indulásakor a Nokia New Ventures Organization és a Nokia Research Center kutatási igazgatója. A Nokia 2000-ben több mint 450 főt foglalkoztatott a K+F egységeiben Magyarországon. 2001-től a Philips Software Competence Center magyarországi kezdeményezését irányította, majd széles gyakorlati tapasztalatokat szerzett az indiai szoftveripar működésében. 1997-től a Széchenyi István Egyetem gazdálkodástudományi oktatási tevékenységeiben vesz részt, a menedzsment terület tantárgyainak oktatója. Szűkebb szakterülete az információmenedzsment és az online technológiákkal kapcsolatos média- és marketingtevékenységek. Kutatási tevékenysége során több nagyléptékű K+F+I projektet vezetett egyetemi szinten, így a 2002. december 1-jén megalapított Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoportban (ITOK), amelynek alapítója és a kezdetektől a vezetője. Az ITOK tevékenységei elsősorban az információs és kommunikációs technológia emberszabású(bb) alkalmazásához és fejlesztéséhez, az információs társadalom kérdései iránti tudatosság növekedéséhez kívánnak hozzájárulni, a kutatási és oktatási mellett projektszervezői és tanácsadói szerepet is vállalva.