A KÖRÜLTEKINTŐ, ÓVATOS HALADÁS HÍVE

Együttműködésünk kezdetén, az 1990- es évek közepén indult be a győri egyetem megvalósítása. A Frigyes-laktanya eladásából befolyt pénz, a város, a térségi cégek, a magánszemélyek anyagi támogatásából származó adományok kezelése volt az első nagy, közös feladatunk. Én mindig a megfontolt, kiszámítható és később is vállalható megoldásokat javasoltam. A nagy, akkor akár 70 százalékos hozamot ígérő kockázatos pénzügyi befektetések helyett, a referenciával rendelkező pénzintézetek kínálatát javasoltam elfogadni. Az Universitas-Győr Alapítvány egyetemszervező munkáját ez a körültekintő, a jogszerűséget mindig szem előtt tartó tevékenység jellemezte, s ez így van ma is. Mindig az óvatos haladás híve voltam. Ügyvédi, emberi alapelvem a realitások figyelembevétele mellett a lehetőségek kihasználása, de észszerű kockázatvállalással. Ezzel együtt az ügyvédi munkában is hinni kell a sikerben, s tenni kell érte.

Mindig gazdasági jogásznak tartottam magam, ezért is találtunk egymásra dr. Szekeres Tamással a Frigyes-laktanya átadásának folyamatában. Korábban a Mischek Hungária Kft. jogi képviselője voltam, ez a cég vásárolta meg az Universitas-Győr Alapítványtól a laktanyát. Minden folyamatban van egy etikus szál is, erről manapság sokszor elfeledkezünk. Nem szabad elvtelenül tanácsot adni.

Ismertem a laktanya eladásának minden jogi előzményét, az érdekelt önkormányzati és céges tervek megalapozottságát. Csak így tudtam hasznos, korrekt tanácsokat adni. A Frigyes-laktanya eladásából befolyt pénz alapozta meg az alapítvány céljainak az elérését.

Közben az évek múltak, az alapítvánnyal és az egyetemmel megmaradt a szoros felügyelőbizottsági, jogászi együttműködésem. Az elmúlt év augusztusában közalapítványi fenntartásba került a Széchenyi István Egyetem. Rendkívül megtisztelőnek tartom, hogy – bizonyára a közel három évtizedes együttműködésünk eredményei alapján – bekerültem a fenntartó alapítvány felügyelőbizottságába.

Anno, az egyetemmé válás folyamatában többször is megfogalmaztuk: a dolgok itt dőljenek el, s ne egy minisztériumi előadó mondjon a győri tervekre – néha több hónapos szünet után – igent vagy nemet. A Széchenyi István Főiskolára, a Széchenyi István Egyetemre az volt mindig jellemző, hogy nagyon komolyan vette a „győri szellemiség” fejlesztését, az intézmény iránti elkötelezettség erősítését.

Mindig éreztem, érzem a közös akaratot, az együttgondolkodást, ami az egyetem jövőképének értékes alakítója. Így válhat szebbé, jobbá, tudományos, oktatási téren fejlődőképessé a Széchenyi István Egyetem

Mindig éreztem, érzem a közös akaratot, az együttgondolkodást, ami az egyetem jövőképének értékes alakítója. Így válhat szebbé, jobbá, tudományos, oktatási téren fejlődőképessé a Széchenyi István Egyetem.

A Felügyelőbizottság asztalán a költségvetéstől az ösztöndíjakig minden, a kuratórium elé kerülő előterjesztés szerepel előzetes állásfoglalásra. A nagyra tartott, régi „győri modell” szerinti gazdálkodást tapasztaljuk. Nem az egyszerű pénzköltés, hanem a hatékony, célirányos gazdálkodás jellemzi az egyetemet. A mai munkámhoz, feladataimhoz az Universitas-Győr Alapítvány felügyelőbizottsági elnöksége jó előkészítés, jó iskola volt.

Mi egyértelműen az alapítvány és nem az egyetem felügyelőbizottsága vagyunk. Az egész struktúra jól átgondolt, s ebben jogszabályilag is egyértelműen körülírt helye és szerepe van a felügyelőbizottságnak. A kuratórium teljes tevékenységét felügyeljük. Minden olyan kérdésben, ami a kuratórium elé kerül, állást kell foglalnunk. A gazdálkodás mellett ilyen például a szervezetfejlesztés, a vagyongazdálkodás is. Az alapítványi egyetemeknél a jogszabályi háttér szerint működik a kuratórium, mint ügyvezető szerv, és ellenőrző szervként a felügyelőbizottság, emellett vagyonfelügyelő is segíti az alapítvány szakszerű működését. A mi feladatkörünk az alapszabály szerint szokásosnál annyival bővebb, hogy minden, a kuratórium napirendjére kerülő ügyet véleményeznünk kell, tehát nem csak gazdasági kérdésekben foglalunk állást. Az alapítástól eltelt rövid idő is igazolta a két testület harmonikus, konstruktív együttműködését a fenntartása alatt álló egyetem érdekében. Elnökünk Tarlós István, volt széchenyis öregdiák, Budapest egykori főpolgármestere. Igazi mérnökként a precizitás a módszere. Horváth Péter, a Révai-gimnázium igazgatója, a Pedagógus Kar elnöke negyedszázada vesz részt alakító módon az egyetem közéletében, az alapítvány működésének sokoldalú támogatója. Mindhármunk tevékenységének a középpontjában a hatékony együttműködési formák, a képzési háttér fejlesztése, a tudományos háttér erősítése, a hatékony gazdálkodás továbbvitele szerepel. Én elsősorban a jogi kontrollt képviselem, illetve évtizedes egyetemismeretemet osztom meg a kollégákkal.

A jövő évtől kezdve további változások lesznek. Az állam a finanszírozási szerződés szerinti kötelezettségei mellett minden fenntartói jogot, felelősséget átad a kuratóriumnak. Előtérbe kerül, hogy a felügyelőbizottság – a törekvésünk szerint – az ellenőrző szerep mellett proaktív, javaslatokat megfogalmazó szervezet is legyen, anélkül, hogy a menedzsmenti feladatokat és jogköröket átvállalnánk.

Megnyugtató, hogy jól előkészített, szakmailag alapos anyagokat kapunk az egyetem vezetésétől. Vagyongazdálkodási kérdésekben nagyon megfontoljuk a véleményalkotásunk részleteit, kérdéseket teszünk fel és mindent még többször, több szempont alapján körbejárunk. Valószínű, ennek is köszönhető, hogy döntéseinket eddig minden esetben egyhangúlag hoztuk meg. Megbízatásunk határozatlan időre szól, így az egyetem fejlődésének érdekében vállalt felelősségünk, tenni akarásunk még fokozottabb. 

SZÖVEG: WINKLER CSABA
FOTÓ: KÖNCZÖL JÁNOS