Gimex: sok szálon fut az egyetemi kapcsolat

MEGŐRIZTE ÉS FEJLESZTETTE A CÉGET

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara HRklubjában 2013 novemberében a generációváltás volt a téma – többek között a Gimex-Hidraulika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. példáján keresztül, ahol a tervezett menetrendet a sors pár hónap elteltével kegyetlenül felülírta. Az idén krisztusi korba lépett családi vállalkozás második generációs ügyvezető-tulajdonosával beszélgettünk az azóta eltelt időszakról, a jelenlegi kihívásokról és a győri egyetemmel folytatott együttműködésekről. Görcs Annamari őszintén mesélt az életéről, amely a kívülállók véleményével szemben korántsem „lányregény”.

Hirdetés

Jókor, jó helyen

Annamari a Budapesti Kommunikációs Főiskolán – a mai Metropolitan Egyetemen – üzleti kommunikáció szakon szerzett diplomát 2005-ben. – Jókor voltam jó helyen. Az akkor abszolút favoritnak számító területen a legjobb szakemberektől tanulhattam mind a mai napig remekül hasznosítható ismereteket. Závecz Tibortól közvéleménykutatást, Turkovics Mónikától, illetve a Magyar Public Relations Szövetség akkori elnökétől, Takács Ildikótól PR-ismereteket, Hankiss Elemértől civilizációtörténetet, Barra Máriától közszereplést, vendégoktatóként pedig többek között Vitray Tamás, Baló György és Kepes András is tartott számunkra előadást. Különösen érdekesnek találtam a rendezvényszervezést, az arculattervezést és a kríziskommunikációt, pedig akkor még nem tudtam, hogy ezek jórésze majd a munkámat is jelenti.

A főiskolás időszakban a nyári gyakorlatokat a Gimex külföldi beszállítóinál töltötte, amelyek többségében szintén családi vállalkozásban működtek, s ezek közül nem is egy, szintén lány utóddal tervezte a generációváltást. Járt így például Angliában, Németországban és Olaszországban is. – Diplomával a kézben a Gimexnél álltam munkába, az addig szakképzettség szintjén ellátatlan marketing területén. Miközben a szüleim nagyon boldogok voltak, hogy a cég családon belüli átöröklése és az operatív irányítás jövőbeli átvétele irányába ezzel megtettem a kezdeti lépést, nekem azért nehézséget okozott, hogy nem rendelkeztem műszaki végzettséggel, ám engem alapjában a humán beállítottság jellemez, s az alkotó tevékenységben tudok leginkább önmagam lenni. Ezzel együtt is úgy gondoltam, hogy adok egy esélyt magamnak, aztán úgyis meglátjuk, működik-e hosszabb távon. Nagyjából egy évbe telt, mire az iskolapadban elsajátított nagyvállalati marketinget átültettem a kisvállalkozásra, ahol alapvetően direkt marketing zajlott. Komoly kreatív tevékenység volt, amely szerepet játszott abban, hogy a főiskolán tanult kiadványszerkesztést ugyanott egy kétféléves szakirányú továbbképzéssel fejlesszem. Az új média grafikus szak elvégzését követően hirdetéseket, kiadványokat szerkesztettem. Ám mivel nem vagyok az a klasszikus grafikus alkat, ráadásul a dinamikusan változásokkal már nem volt kapacitásom lépést tartani, így fokozatosan előtérbe került a vezetés és szervezés mesterszak, amire 2014 elején be is adtam a jelentkezésemet. S bár szeptemberben el is kezdtem tanulmányaimat a Széchenyi István Egyetemen, csak az első féléves vizsgákat tudtam abszolválni, azt is komoly nehézségek árán, majd bedarált a munka.


Nem lehetett mérlegelni

Annamari édesapjánál, a GIMEX alapító tulajdonosánál 2014 elején diagnosztizáltak súlyos betegséget. Az első műtétet megelőzően Görcs Imre úgy döntött, hogy április 1-jével a lányát második ügyvezetőnek nevezi ki. – Átmeneti helyettesítésként gondolta, ám a munkába sajnos valójában már sohasem tért vissza. Három hónappal azelőtt, hogy kiderült a betegsége, a kamarai HR-szalon keretében a generációváltásról tartottak konferenciát és kerekasztalbeszélgetést, amelyen mindketten részt vettünk. Érdekes volt azt hallani, hogy átlagosan három cég közül kettő elvérzik a stafétaátadásban. Az általunk tervezett menetrend a történtek miatt felborult, a speciális helyzetben nem volt lehetőség a mérlegelésre. Nekem pedig két passzív félévet követően fel kellett adnom a győri egyetemi tanulmányok folytatását.

A Gimex és a Széchenyi István Egyetem között így is szoros – és több szálon fut – a kapcsolat. A „Kamara a vállalkozásokért” tantárgy részeként évente két alkalommal egyetemi hallgatókat fogadnak, akik testközelből ismerkedhetnek meg a vállalat mindennapi működésével és értékeivel. – A gépészhallgatók mellett kereskedelmet és menedzsmentet tanuló fiatalok is érkeznek hozzánk. Ám nem csupán ők jönnek, mi is megyünk. Műszaki kollégáink a győri egyetemen szívesen tartanak szakmai előadásokat. Már csak azért is, mert a cég szinte valamennyi munkatársa ott szerezte diplomáját. A többségük pályakezdőként került hozzánk. E tekintetben a legintenzívebb időszak a generációváltáshoz kapcsolódott, amikor a csapat közel felét pótolni kellett. Vezetőként az első évem alatt száz interjút biztos lefolytattam. Fontos volt, hogy a jelentkezők ne csak szakmailag, emberileg is alkalmasak legyenek. A kiválasztás sikerét jól jelzi, hogy az akkor érkezett munkatársak 80 százaléka azóta is itt dolgozik, s már átvehették a 10 éves munkaviszony betöltésért járó Gimex-díjat. A Széchenyi-egyetemen szerepet vállalunk szakdolgozatok, doktori disszertációk elkészítésében, részt veszünk kvalitatív kutatásokban nem csak műszaki területen, hanem többek között a társadalmi felelősségvállalás, a digitalizáció és a humán erőforrás területén. Évek óta támogatjuk az Arrabona Racing Team (ART) csapatát, valamint a SZE SosemArt Egyetemi Színjátszó Társulat előadásait.


Intuícióval az előtérben

A generációváltás során azt tartották a legfontosabbnak, hogy az egykezes, Görcs Imrével egyenlő cégből egy önjáró, saját márkaként működő vállalkozást hozzanak létre. – Miután ez sikerült, tovább kell lépnünk egy következő szintre, ahol a kereskedelem helyett a szolgáltatásra helyezzük a fókuszt, s ahol már kisvállalkozói eszközökkel nem tudunk tovább működni. Sok folyamatot átvilágítottunk, kidolgoztunk, megváltoztattunk, ennek eredményeként egy nagyon szabályozott, transzparensen átlátható, digitalizált rendszerben működünk, ám egy nagyvállalkozás rendszeréhez képest még van hova fejlődnünk. Amennyiben jól csináljuk, s ha ez a cél, akkor a határ lehet a csillagos ég. Az édesapám gyakran emlegette, hogy míg az ő generációja megérzésből épített vállalkozást, a gyerekeknek könnyebb lesz, hiszen ők ezt már tanulják. Szerintem most ismét az intuíció kerül az előtérbe. Sok esetben vakon repülünk, mivel makroszinten annyi minden változik, méghozzá őrületes gyorsasággal, amire nincs ráhatásunk. S bár pár éve már elkezdtem tudatosan a háttérbe vonulni, a stratégiai vezetés szintjére fókuszálva, a szakembereinket előtérbe helyezve, érzésem szerint ismét aktívabb szerepet kell vállalnom. Olyan változások történnek a világban – gondoljunk csak a generációk közti különbségekre –, amelyekre időben és megfelelően kell reagálnunk, különben behozhatatlan hátrányba kerülhetünk. Az „ahogy fejlődik a vezető, úgy fejlődik a cég” szellemében még a szervezetfejlesztés időszakában elkezdtem egy vezetői coachingot.

A coach nem ad kész megoldásokat, hanem kérdésekkel, visszajelzésekkel és strukturált beszélgetésekkel segíti az ügyfelet abban, hogy saját felismerései alapján találja meg a legjobb utat. – Sosem felejtem el, hogy mit kérdezett 2015 decemberében. Nem volt könnyű feldolgoznom, hogy az édesapámtól gyakorlatilag úgy kaptam meg a feladatot: „fogd, majd jövök”. Aztán nem jött. Az irodáját még ő álmodta meg, annak megfelelően viszont már mi rendeztük be, amit még láthatott is, ám ott már nem dolgozhatott. Az iroda üresen állt, az elhunyta után hónapokkal is. Ekkor kaptam azt a kérdést, hogy „akkor most van a cégnek vezetője, vagy nincs, mert az ügyvezetői irodába senki sem költözött”. Mivel nem történt meg ünnepélyesen a stafétaátadás, bő tíz év elteltével is érzem néha azt, hogy ez még mindig az édesapám cége. Álmaimban persze mindig él, ilyenkor mindig azt mondom neki, hogy „megőriztem a céget, de most visszaadom”.


Lányregény

2023 novemberében jelent meg Görcs Annamari első regénye. A Lányregény című könyve és az alkotói tevékenységben való kiteljesedése miatt érdekes lehet az a felvetés, hogy vajon mit csinált volna a Gimex nélkül? – Ezen a ponton azt gondolom, mindez már lényegtelen. Egyébként pedig nyilvánvalóan rendkívül büszke vagyok arra, amit a cégünk, a csapatunk elért. E mögött azonban rengeteg munka van. Az élete delén persze az ember elkezd számot vetni, hogy mitől, miből vettem ezt el. Mert bizony gyakorta felejtjük el beárazni az energiánkat és az időnket. Úgy véljük, hogy az energiánk végtelen, ahogy azt is hisszük, hogy az időnk pedig rengeteg. Miközben nagyon is véges.