KÉT FÉRFI, EGY PULI / EIN FALL FÜR ZWEI: PULI
Két férfi, egy eset. Az interjú kapcsán az egykori német sorozat címe jutott eszembe. S bár esetünkben nincs krimi, van viszont két – a Széchenyi István Egyetemhez és az Audi Hungariához egyaránt köthető – izgalmas szakmai életút, melynek metszéspontjában megszületett a PULI.
/
Ein Fall für zwei: Der Titel einer früheren deutschen
Krimiserie fiel mir im Zusammenhang mit dem Interview
ein. Denn obwohl es in unserem Fall keinen Krimi gibt,
geht es um zwei spannende berufliche Karrieren – beide
verbunden mit der Széchenyi István Universität und Audi
Hungaria – an deren Schnittstelle PULI entstanden ist.
A bakonybéli származású Hasprai László az általános iskola elvégzése után Balatonfűzfőn tanult tovább, s mechatronikai technikusként végzett az Öveges József Szakképző Iskolában. – Mechanika, elektronika, vagy informatika? A három szakirány közül kellett választanom, végül az elektronika mellett döntöttem. Valószínűleg édesapámtól örököltem a villamosság iránti érdeklődést, aki villamos energiaipari technikusi képesítést szerzett. Azzal, hogy villamosmérnöki jövőt képzeltem magamnak, már „csupán” a helyszínt kellett kiválasztanom. Ez azonban már nem okozott komolyabb fejtörést, mivel Győr a fővárosnál sokkal élhetőbbnek tűnt. Tetszett a kisalföldi megyeszékhely kisugárzása, ahogy a győri egyetemé is. A kollégiumi lét sem jelentett számomra újdonságot, mivel a középiskolás időszakban is koleszos voltam. Annyiban mégiscsak szokatlan volt, hogy itt korántsem voltak annyira szabályozottak a körülmények, amit persze igyekeztünk is kihasználni – mondja mosolyogva, majd az „emlékezetes” oktatók felsorolásával folytatja a múltidézést. – Ki mással is kezdhetném, mint a legendás Kuti Józseffel, kinek verhetetlen memóriáját idejekorán átélhettem. Az első zárthelyi kiosztásakor beazonosította a hallgatóit egyszer és mindenkorra. Jellemző, hogy 2005-ben, az első diploma megszerzése után két évvel összefutottunk, pontosan tudta, hogy ki vagyok. Az elektronikát tanító Borbély Gábort is megemlítem, aki számomra szakmailag is elismert tanár, ahogy többek között Horváth Zoltán is. Utóbbival nem is olyan régen a ZalaZone járműipari tesztpályán találkoztam, mondtam is neki, hogy hozzá hasonló gyorsasággal más ember táblára krétával írni aligha képes. Sokat kellett tanulni, de szerettem. Ezért is folytattam, a mechatronikai irányvonalat tovább követve. Másoddiplomás képzésben a műszaki informatikát is elvégeztem. Úgy éreztem, hogy az elektronika nem működhet informatikai háttér nélkül. Szerettem volna megérteni, hogyan lehet weblapokat tervezni, a programozásba mélyebben belelátni. Bár az elektronika és az informatika is rengeteg fejlődött azóta, az egyetemen tanultakat a mai napig hasznosítom.
Az informatikai képzésből egy éve még hátra volt, így is szeretett volna elhelyezkedni. Legnagyobb cégként az Audi Hungaria keltette fel az érdeklődését, annak ellenére, hogy nem volt tisztában azzal, egy villamosmérnöknek milyen feladatkörei lehetnek egy autógyártónál. – Tizenhét esztendeje történt, hogy járműelektronikai analízismérnökként a vállalat munkatársa lehettem. Nagy mérföldkőnek számított az életemben, amikor az alapszintű elektronikai tudást autó formába öntve láthattam. Ez egy külön világ, izgalmas és változatos munka, amit azóta sem untam meg. A mai napig emlékszem a felvételi elbeszélgetésre, amelyen nem a papírra voltak kíváncsiak, hanem a tudásra, ezért például német nyelven beszélgettünk. A szakmai alapok meglétét vizsgálták ugyan, de inkább a problémamegoldó-képességre voltak kíváncsiak. A szakmai tudást folyamatos tanulással mindig lehet bővíteni, sokkal fontosabb, hogy az ember milyen logika mentén képes eljutni a megoldásig.
László nem csupán a megoldás(ok)ig jutott el, hanem újfent az egyetemhez is. Mivel tíz évvel ezelőtt a komplett autóelektronika-analízis terület specialistája lett, ehhez plusz lehetőségként társult többek között a felsőoktatással folytatott együttműködés. – A Széchenyi István Egyetemmel közös idei projektünk például az 5G ipari alkalmazhatóságára irányult. Az izgalmas és jövőbemutató együttműködés során a Digitális Fejlesztési Központtal közösen fejlesztettünk és próbáltunk ki 5G-s eszközöket éles gyártási körülmények között. Örömömre szolgál, hogy vendégoktatóként tantárgyakat is taníthatok a győri egyetemen. Úgy vélem, a tudás akkor hasznosul igazán, ha azt tovább is tudjuk adni. Ráadásul az elektronika, azon belül is az autóelektronika olyan gyorsan fejlődik és annyira az érdeklődés homlokterében van, hogy nem árt, ha a hallgatók ezen a területen naprakész tudással rendelkeznek. Szívesen beszélek a munkámról, melyet demonstrációs anyagokkal próbálok gyakorlatiassá, s egyfajta mini show-műsorral élvezetesebbé tenni. Rendre felvázolom, hogy egy villamosmérnök az egyetemről kikerülve mi mindennel foglalkozhat az Audiban. Próbálom jobban megismertetni, hogy a vállalatunknál annyira szerteágazóak a területek, hogy szinte minden szakmának megvan a helye. Ahogy arra is felhívom a figyelmet, hogy a hallgatók jöjjenek bátran audis gyakornoknak, mert nálunk azon felül, hogy sokat tanulhatnak, akár szakdolgozati témába kifutó szakmai feladatokkal is találkozhatnak. Ilyen például a PULI (Programmierbar+Universal+Leicht+Interface), amely nagyon segítőkész, könnyen kezelhető, megbízható és gyors. Nem csoda, hogy már száznál is több audis munkatárs igényli a társaságát. Míg a laptopon futtatható hivatalos programmal gyakorlatilag percekben mérhető az autó valamely paraméterének lekérdezése, a céleszközként kifejlesztett PULI ezt alig 10 másodperc alatt elvégzi. A felhasználóbarát diagnosztikai eszköz megtervezésekor törekedtek arra, hogy a használata egyszerű legyen, így a járműelektronikában kevésbé jártas munkatársak is könnyedén olvashatnak ki információkat az autóból. Az eszköz elsősorban a minőségbiztosítás munkáját segíti, ám az előszéria analízissel és az utómunkával foglalkozó szakemberek is használják. A PULI egyébként minden Győrött készülő autóval találkozik – legalább egy, de inkább több alkalommal. Az apró fejlesztésekkel rendre tovább tökéletesedő eszköz „készen áll” arra is, hogy konszern, sőt csoportszinten is terjedjen – és ne csupán a jó híre.
– A gyakornokoknak igyekszünk olyan munkákat adni, hogy fejlődni tudjanak. Így volt ez Roli esetében is, aki sok kisebb projektet sikeresen abszolvált, mire felvetettem számára a PULI ötletét azzal a nem titkolt céllal, hogy annak kifejlesztése akár szakdolgozati téma is lehetne. A készülék hardveres része nagyjából összeállt, innentől kezdve azonban már mindent Roli tett hozzá. 2017- ben kezdtük a közös munkát, s az eszköz egy évre rá már használható volt. A közös munka kifejezést annyiban pontosítanám, hogy bár valóban voltak megbeszéléseink, a feladat kivitelezésében elsősorban a túlzott maximalizmusommal vettem részt. Ez a gyakornoki feladatoknál általában abban mutatkozik meg, hogy amikor a hallgató azt hiszi, hogy elkészült a feladatával, szerintem akkor még csak a félidőnél tartunk.
– Ezt magam is tanúsíthatom – veti közbe Venesz Roland, az alkotótárs. – Az egyetemi negyedik félév után, 2015-ben nyílt lehetőségem gyakornoki munkára az Audi Hungariánál, ahol véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy Laciék területére kerüljek. Az autóelektronikai hibaanalízis vonzó feladatnak tűnt, s hogy nem csalódtam benne, azt jól jelzi, hogy szerződéshosszabbításokkal közel három éven át lehettem gyakornok. Folyamatosan kaptam az érdekesebbnél érdekesebb feladatokat, így aztán szakmailag nagyon hasznos és termékeny éveket tölthettem a vállalatnál. A PULI persze vitt mindent. Eleinte egyértelműen arra törekedtem, hogy az eszköz használható legyen, a szakdolgozat szövegezési részével csak ezután foglalkoztam. Bár tudom, hogy a diplomamunka fontos egy mérnök életében, esetemben mégiscsak egy fejlesztési folyamat mellékterméke volt a szakdolgozat.
A szakmai tudást folyamatos tanulással mindig lehet bővíteni, sokkal fontosabb, hogy az ember milyen logika mentén képes eljutni a megoldásig.
– Mivel az Audi Hungaria többféle járműmodellt gyárt, nem volt elég egyetlen típusnál tesztelni a diagnosztikai eszközt – jegyzi meg László. – Az elkészülte után még sok időt kellett arra fordítanunk, hogy a PULI valóban univerzális legyen. A szakdolgozat elkészültével a berendezés igazából csak alapfunkciókat tudott, de akkor az volt a cél. Aztán miután egyre több területen használták, rendre felmerültek újabb igények. Az eszköz továbbfejlesztése jelenleg is folyik – és ez a jövőben is így lesz. Hiszen az autók folyamatosan fejlődnek, új szoftverek érkeznek a vezérlőkbe, melyekhez hozzá kell fejleszteni a PULI programját.
– Ezekben a feladatokban azonban én már nem vettem részt – mondja Roland, aki az utolsó egyetemi félévét már nem az Audiban töltötte. – Azzal a jól eső érzéssel köszöntem el a vállalattól, hogy amit kértek tőlem, azt teljesítettem. Azonban már akkor is éreztem, hogy ez a búcsú nem végleges. Tavaly májusban vissza is tértem, de akkor már munkatársként. Az EDAG Hungary nevű autóipari mérnöki irodánál dolgoztam, ugyancsak elektronikai területen, ám ez annyiban más volt, mint az audis gyakornoki időszak, hogy itt olyan vezérlőket fejlesztettünk, melyek a két-három év múlva piacra kerülő új modellekbe kerülnek. Tesztmérnökként én ezeket a vezérlőket teszteltem. Ahhoz, hogy ezt a feladatot végezhettem, kellett az a tudás, amit az Audiban elsajátíthattam. A négykarikás járműgyártóhoz való visszatérésemhez pedig kellett az a szintén három éves tapasztalat, amit a Leier City Centerben található mérnökirodánál töltöttem. Ott ugyanis egy újabb szeletét ismerhettem meg az autóipari elektronikai fejlesztésnek. Tudásomat nagy mértékben gyarapítottam azzal, hogy komoly mélységben beleláthattam a szoftverek fejlesztésébe. Tudatosan építem a karrierem, s ennek megfelelően a tudásom. Ezért nyerhettem felvételt az Audi Hungaria motorfejlesztéséhez. Fejlesztőmérnökként a motorfékpadok mellett dolgozva a járatáshoz szükséges szimulációkért felelek. A feladatom röviden az, hogy a fékpadok mellett is megkapja a motor ugyanazokat a feltételeket, információkat és impulzusokat, melyeket az autóba építve, használat közben is megkap.
A „szakmázás” közben kapunk észbe, hogy Venesz Rolandot még nem
is ismerjük – csak a munkája alapján.
– Hiszen ez a lényeg – mondja mosolyogva, majd belekezd önéletrajzába.
– Győr-Ménfőcsanakon születtem, s
miután elvégeztem a helyi általános
iskolát, a Pattantyús-Ábrahám Géza
Ipari Szakközépiskolában (PÁGISZ)
tanultam tovább, ahol gyengeáramú
elektronikai végzettséget szereztem,
illetve ötödévben OKJ-képzésen is
részt vettem. Az irányultságom már
gyerekkorban kiderült, miután élvezettel bontottam apró elemeire a
szüleimtől kapott rossz rádiót, hogy
képet kapjak annak működéséről.
A PÁGISZ-alapokra építve kezdtem
2013-ban a Széchenyi István Egyetemen a villamosmérnöki tanulmányaimat, melyen automatizálás szakirányban szereztem diplomát. Az egyetemi
oktató gárda gyakorlati szinten is törekedett a tudásátadásra, így aztán
valamennyi tanáromra hálás szívvel
gondolok, de Kuczmann Miklós és
Borbély Gábor nevét külön is kiemelném, ahogy Budai Tamásét is, aki a
szakdolgozatom belső konzulense
volt. Mérnökként mindig is próbálok
a tökéletességre törekedni és megérteni a mögöttes tartalmakat. A középiskolában elsajátított tudásanyag
birtokában az egyetemen megtanulhattuk azt is, hogy a már megismert
eszközök miért is úgy működnek, az
Audiban pedig ezeket a fizikai valójukban is láttam. Januártól a vállalatnál új területen hasznosíthatom és
bővíthetem a tudásomat. A fejlesztés
alatt álló elektromos motorok vezérlőegységeinek tesztelésével fogok
foglalkozni, ez lesz karrieremben a
következő lépcsőfok. Sokszor mondják, hogy nekem mindig szerencsém
van, de úgy érzem, hogy meg is dolgoztam érte.
László Hasprai, geboren in Bakonybél, setzte nach der Hauptschule seine Ausbildung in Balatonfűzfő fort und machte seinen Abschluss als Mechatroniker an der Öveges József Berufsschule. – Mechanik, Elektronik oder Informatik? Ich musste unter den drei Fachrichtungen wählen und habe mich für die Elektronik entschieden. Mein Interesse an der Elektrik habe ich wahrscheinlich vom Vater geerbt, der eine Ausbildung als Elektroenergietechniker gemacht hat. Nachdem ich eine Zukunft als Elektroingenieur vor Augen hatte, musste ich „nur“ noch den Standort wählen, was aber kein großes Kopfzerbrechen verursachte, da mir Győr viel lebenswerter erschien als die Hauptstadt. Ich mochte die Atmosphäre der Komitatsstadt im Kisalföld , ebenso wie die der Universität Győr. Das Studentenwohnheim war für mich nichts Neues, da ich schon in der Mittelschule im Wohnheim gelebt hatte. Ungewohnt war hier nur, dass alles längst nicht so streng geregelt war, was wir natürlich auch auszunutzen versuchten – sagt er mit einem Lächeln und fährt fort, die „legendären“ Dozenten aufzuzählen. – Mit wem sonst könnte ich anfangen als mit dem legendären József Kuti, dessen unschlagbares Gedächtnis ich schon in jungen Jahren kennen gelernt habe. Schon bei der Verteilung der ersten Papiere hat er seine Studierenden gespeichert, ein für alle Mal. Als wir uns zwei Jahre nach meinem ersten Diplom 2005 zufällig trafen, wusste er genau, wer ich bin. Ich möchte auch Gábor Borbély erwähnen, der Elektronik unterrichtet und für mich ein fachlich anerkannter Dozent ist, ebenso wie Zoltán Horváth. Letzteren traf ich vor nicht allzu langer Zeit auf der ZalaZone-Autoteststrecke und ich sagte ihm, dass niemand sonst so schnell mit Kreide auf eine Tafel schreiben kann wie er. Es gab viel zu lernen, was mir aber Spaß machte, daher bin ich weiter in Richtung Mechatronik gegangen und habe auch einen zweiten Abschluss in Informatik gemacht. Ich war der Meinung, dass Elektronik ohne Background in Informatik nicht funktioniert. Ich wollte verstehen, wie man Webseiten entwirft und einen tieferen Einblick in die Programmierung bekommen. Obwohl sich sowohl die Elektronik als auch die IT seitdem stark weiterentwickelt haben, wende ich das, was ich an der Universität gelernt habe, bis heute an.
Er hatte noch ein Jahr IT-Studium vor sich und wollte einen Job finden. Als größtes Unternehmen hatte Audi Hungaria sein Interesse geweckt, obwohl er nicht wusste, welche Aufgaben einen Elektroingenieur bei einem Automobilhersteller erwarten. – Vor siebzehn Jahren wurde ich als Analyseingenieur für Automobilelektronik Mitarbeiter im Unternehmen. Es war ein großer Meilenstein in meinem Leben, zu sehen, wie grundlegendes Elektronik Knowhow in Autos zum Einsatz kommt. Das ist eine andere Welt, eine aufregende und abwechslungsreiche Arbeit, die mich seither nicht mehr losgelassen hat. Ich erinnere mich noch heute an das Vorstellungsgespräch, bei denen nicht die Zeugnisse, sondern Kenntnisse im Mittelpunkt standen und wir uns beispielsweise auf Deutsch unterhalten haben. Sie haben zwar die fachlichen Basics geprüft, waren aber mehr an Problemlösungsfähigkeiten interessiert. Fachwissen kann durch kontinuierliches Lernen immer verbessert werden, viel wichtiger ist jedoch, mit welcher Logik jemand eine Lösung finden kann.
László hat nicht nur die Lösung(en) gefunden, sondern auch – wieder einmal – die Universität. Da er sich vor zehn Jahren auf den gesamten Bereich der Autoelektronik-Analyse spezialisiert hat, ergab sich nun die zusätzliche Möglichkeit der Zusammenarbeit im Hochschulunterricht. – Unser diesjähriges gemeinsames Projekt mit der Széchenyi István Universität zielte auf die Einsatzmöglichkeit von 5G im industriellen Umfeld. In einer spannenden und bahnbrechenden Zusammenarbeit haben wir gemeinsam mit dem Digitalen Entwicklungszentrum 5G-Geräte entwickelt und unter realen Produktionsbedingungen getestet. Ich freue mich auch, als Gastdozent an der Universität Győr tätig zu sein. Ich glaube, dass Wissen nur dann wirklich nützlich ist, wenn wir es auch weitergeben können. Außerdem entwickelt sich die Elektronik, insbesondere die Automobilelektronik, rasant weiter und steht so sehr im Fokus des Interesses, dass es nicht schaden kann, wenn Studierende über aktuelles Know-how in dem Bereich verfügen. Ich spreche gern über meine Arbeit, die ich mit Präsentationsmaterial lebendiger und mit einer Art Mini-Show unterhaltsamer darzustellen versuche. Ich skizziere regelmäßig, was Elektroingenieure nach dem Studium bei Audi machen können. Ich versuche, deutlich zu machen, dass unser Unternehmen so vielfältig ist, dass es für fast jeden Beruf einen Platz gibt. Ich ermutige Studierende auch, Audi-Praktikanten zu werden, denn hier können sie nicht nur viel lernen, sondern auch fachliche Aufgaben bearbeiten, die ins Thema der Diplomarbeit einfließen.
Ein Beispiel ist PULI (Programmierbar+Universal+Leicht+Interface), das sehr hilfreich, einfach zu bedienen, zuverlässig und schnell ist. Kein Wunder, dass bereits mehr als hundert Audi-Mitarbeitende das Tool bestellt haben. Während das offizielle Programm, das auf einem Laptop läuft, die Parameter eines Autos praktisch in Minuten messen kann, schafft PULI dies in weniger als 10 Sekunden. Das benutzerfreundliche Diagnosewerkzeug wurde so konzipiert, dass auch Mitarbeitende, die mit der Fahrzeugelektronik weniger vertraut sind, problemlos Informationen aus dem Fahrzeug auslesen können. Das Tool wird in erster Linie von Mitarbeitenden der Qualitätssicherung verwendet, aber auch von Spezialisten für die Analyse vor der Produktion und für den Kundendienst. Mit PULI wird auch jedes in Győr produzierte Auto überprüft – mindestens einmal, vorzugsweise aber mehrmals. So könnte sich nicht nur sein guter Ruf, sondern auch das Tool selbst konzernweit verbreiten, das mit kleinen Verbesserungen ständig perfektioniert wird.
– Wir versuchen, den Praktikanten Aufgaben zu geben, bei denen sie sich weiterentwickeln können. So auch im Fall von Roli, der bereits viele kleine Projekte erfolgreich abgeschlossen hatte, bevor ich ihm die Idee mit PULI vorschlug, mit dem klaren Ziel, sie als Thema für seine Abschlussarbeit zu nehmen. Der Hardware-Teil des Geräts war schon großteils fertig, ab da fügte Roli alles übrige hinzu. Wir haben 2017 mit der Zusammenarbeit begonnen und ein Jahr später war das Gerät schon einsatzbereit. Ich möchte den Begriff Zusammenarbeit dahingehend präzisieren, dass wir zwar einige Diskussionen führten, ich aber vor allem mit meinem übertriebenen Perfektionismus an der Ausführung beteiligt war. Bei den Aufgaben für Praktikanten äußert sich dies in der Regel so, dass der Studierende denkt, die Aufgabe sei gelöst, ich aber denke, wir haben erst die Hälfte geschafft.
– Das kann ich nur bestätigen – wirft sein Mitentwickler Roland Venesz ein. – Nach meinem vierten Semester an der Universität hatte ich 2015 die Möglichkeit, ein Praktikum bei Audi Hungaria zu machen, wo mich eine ganze Reihe von Zufällen in den Bereich von Laci führten. Die Fehleranalyse in der Automobilelektronik schien mir eine attraktive Aufgabe und dass ich nicht enttäuscht wurde, zeigt die Tatsache, dass ich mit Vertragsverlängerungen dort fast drei Jahre lang als Praktikant arbeiten konnte. Mir wurden immer interessantere Aufgaben übertragen, so dass ich fachlich sehr nützliche und erfolgreiche Jahre im Unternehmen verbringen konnte. PULI bedeutete natürlich alles. Am Anfang ging es mir natürlich darum, das Tool nutzbar zu machen, erst danach habe ich mich an den schriftlichen Teil der Diplomarbeit gemacht. Ich weiß, dass die Diplomarbeit wichtig für einen Ingenieur ist, in meinem Fall war sie dennoch nur das Nebenprodukt eines Entwicklungsprozesses.
– Da Audi Hungaria verschiedene Fahrzeugmodelle herstellt, reichte es nicht aus, das Diagnosetool an einem einzigen Modell zu testen – bemerkt László. – Nachdem das Tool fertig war, mussten wir viel Zeit investieren, um PULI wirklich universell zu machen. Als die Diplomarbeit fertig war, konnte das Gerät gerade die Grundfunktionen ausführen, aber das war damals das Ziel. Als es dann in immer mehr Bereichen eingesetzt wurde, entstanden neue Ansprüche. Die Weiterentwicklung des Geräts ist im Gange und wird auch in Zukunft fortgesetzt. Schließlich werden auch die Autos ständig weiterentwickelt, die Steuerungen wer - den mit neuer Software ausgestattet und dafür muss das PULI-Programm angepasst werden.
– Bei diesen Aufgaben war ich nicht mehr beteiligt, sagt Roland, der sein letztes Semester nicht mehr bei Audi verbrachte. – Ich verließ das Unternehmen mit dem guten Gefühl, dass ich getan hatte, was von mir verlangt wurde. Ich spürte jedoch schon damals, dass dieser Abschied nicht endgültig war. Letzten Mai bin ich auch zurück - gekehrt, dann schon als Mitarbeiter. Ich arbeitete zuvor bei einem Automobiltechnikunternehmen namens EDAG Hungary, ebenfalls im Bereich Elektronik, doch entwickelten wir dort anders als im Audi-Praktikum Steuerungen für neue Modelle, die zwei oder drei Jahre später auf den Markt kommen. Als Prüfingenieur habe ich diese Steuerungen getestet. Dazu brauchte ich das Wissen, das ich bei Audi erworben hatte. Und um zum Autobauer mit den Vier Ringen zurückzukehren, brauchte ich die Erfahrungen, die ich während meiner dreijährigen Tätigkeit im Ingenieurbüro im Leier City Center gesammelt hatte. Dort konnte ich eine weitere Sei - te der Entwicklung von Automobilelektronik kennen lernen und einen tiefen Einblick in die Softwareentwicklung gewinnen. Ich baue meine berufliche Laufbahn und dementsprechend mein Know-how bewusst auf, daher konnte ich eine Stelle in der Motorenentwicklung bei Audi Hungaria bekommen. Als Entwicklungsingenieur bin ich bei der Arbeit an den Motorprüfständen für Betriebssimulationen zuständig. Kurz gesagt, meine Aufgabe besteht darin, dass der Motor auf dem Prüfstand die gleichen Bedingungen, Informationen und Impulse erhält, die er eingebaut im Auto im Betrieb bekommt.
Mitten im „Fachgespräch“ stellen wir
fest, dass wir Roland Venesz ja noch
gar nicht kennen, jedenfalls nur von
seiner Arbeit. – Das ist schließlich am
Wichtigsten – sagt er lächelnd und
beginnt mit seinem Lebenslauf. – Ich
wurde in Győr-Ménfőcsanak geboren und besuchte nach der örtlichen
Hauptschule die Pattantyús-Ábrahám
Géza Berufsschule (PÁGISZ), wo ich
eine fünfjährige Berufsausbildung zum
Niederspannungselektroniker machte.
Meine Interessen zeigten sich schon
in jungen Jahren, als ich mit Begeisterung ein kaputtes Radio, das ich von
meinen Eltern geschenkt bekam, auseinandernahm, um herauszufinden,
wie es funktionierte. Aufbauend auf
den Grundlagen von PÁGISZ begann
ich 2013 mit dem Elektrotechnik-Studi um an der Széchenyi István Universität,
das ich mit einem Diplom in Automatisierungstechnik abschloss. Auch die
Dozenten an der Universität bemühten sich um eine praxisnahe Wissensvermittlung und so denke ich mit Dankbarkeit an alle meine Lehrer, wobei ich
Miklós Kuczmann und Gábor Borbély
sowie Tamás Budai erwähnen möchte, der mich als interner Konsulent bei
meiner Diplomarbeit unterstützte. Als
Ingenieur strebe ich immer nach Perfektion und will die zugrunde liegen
-
den Inhalte verstehen. Mit dem Wissen
aus der Mittelschule konnte ich an der
Universität sehen, warum die Werk
-
zeuge, die ich bereits kennengelernt
hatte, so funktionieren und bei Audi
sah ich sie auch in Realität. Ab Januar
kann ich meine Kenntnisse in einem
neuen Bereich des Unternehmens
einsetzen und erweitern: Ich werde
Steuerungseinheiten für Elektromotoren in der Entwicklung testen – der
nächste Schritt in meiner Laufbahn. Es
wird oft gesagt, dass ich immer Glück
habe, aber ich habe das Gefühl, dass
ich auch etwas dafür getan habe.