TARLÓS ISTVÁN, A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE

AZÉRT VAGYOK, HOGY SEGÍTSEK

TARLÓS ISTVÁN A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ÖREGDIÁKJA. 1973-BAN VÉGZETT JOGELŐD INTÉZMÉNYÜNKBEN, A KÖZLEKEDÉSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLÁN. TANULMÁNYAINAK HELYSZÍNE NEM GYŐR VOLT, AZ AKKORI KAMPUSZ BUDAPESTEN, A SZERB UTCÁBAN MŰKÖDÖTT. TARLÓS ISTVÁN EDDIGI ÉLETÚTJA SORÁN MINDIG OLYAN SZERVEZETEKBEN DOLGOZOTT MEGHATÁROZÓ VEZETŐKÉNT, AHOL KONKRÉT CÉLOK, SZIGORÚ JOGSZABÁLYI KERETEK, KRITIKUSAN FIGYELŐ TEKINTETEK HATÁROZTÁK MEG A MUNKÁJÁT. 2010-TŐL EGY ÉVTIZEDIG BUDAPEST ELSŐ EMBERE, FŐPOLGÁRMESTERE VOLT. KÖZEL FÉL ÉVSZÁZAD UTÁN ÚJRA TALÁLKOZOTT AZ EGYKORI HALLGATÓ ÉS ALMA MATERE, EZÚTTAL MÁR GYŐRBEN. 2020. AUGUSZTUS 1-JÉTŐL A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMÉRT ALAPÍTVÁNY FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK (FEB) AZ ELNÖKE.

Hirdetés

– A Széchenyi István Egyetemre alma materként tekintek. Két éve kaptam meg az intézmény Alumni-díját. Ezt évente egy öregdiáknak adományozza az egyetem. Számomra nagy büszkeség ez az elismerés – kezdte a beszélgetést Tarlós István. – A modellt váltott egyetemek vezetésében azon kevés számú vezetők között vagyok, akit az intézmény javasolt a feladatra. Ez is tükrözi azt, hogy a győri egyetem és a volt budapesti főpolgármester kapcsolata kicsit lelki kötődésű is. A Felügyelő Bizottság elnöki megbízására, a feladatra úgy tekintek: azért vagyok ott, hogy segítsek.

– Mi a felügyelő bizottsági munka tartalma?

– Röviden: az együttműködés. A kuratórium és a Felügyelő Bizottság együttműködése abban áll, hogy én a kuratóriumi üléseken is ott vagyok. A kuratóriumi elnökkel, dr. Knáb Erzsébettel kifejezetten jó, kollegiális a kapcsolatom. Budapesten könnyebben tudok kapcsolatot, közreműködést összehozni miniszterekkel, országos vezetőkkel. Az alapítvány Felügyelő Bizottságát vezetem, lényegében prof. Dr.Palkovics László miniszter urat képviselem az alapítvány kontrollja tekintetében. A döntési kompetenciák a kuratóriumnál vannak. Amiben képes vagyok, s tudok, szívesen segítek. A tapasztalataimat, a meglévő kapcsolataimat a kuratórium elnökének kérése alapján hasznosítom. A magyar fővárost vezettem egy évtizeden keresztül. A fővárosi önkormányzatnak sok intézménye, cége van. Bizonyos tapasztalatok felhalmozódtak a működésük, működtetésük során, ezeket is megosztom mostani feladatkörömben. Minden, a kuratórium elé kerülő előterjesztésről elmondjuk a szakmai, körültekintő véleményünket, s ezeket a kuratórium az aktuális döntéseiben hasznosítja.

Nekem emberileg is nagyon szimpatikus a győri egyetem vezetése. Az operatív vezetők fiatalok, szakmailag, morálisan felkészültek, jól megértik egymást. Minden kérdésben törekednek a maximális eredményt hozó döntésre. Nagyon tetszik a vezetés együttműködési gyakorlata is. A kuratóriumi és az egyetemi elnökkel, az új rektorral, a kancellárral való együttműködésben azt tapasztaltam, hogy ez egy morálisan is értékes társaság. Nem féltékenyek egymásra, törekednek a konszenzusra. Azt látom, hogy mindenki nemcsak törekszik, hanem eredményesen és sikeresen törekszik az együttműködésre. A volt rektor, prof. Dr. Szekeres Tamás, az UniversitasGyőr Alapítvány elnöke már akkor az intézményben dolgozott, amikor én a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán tanultam. Személyesen akkor nem ismertük egymást, de hallottam a győri tevékenységéről. Budapesten nem sok ilyen együttműködést tapasztaltam, tapasztalok.

Mi – az elnök asszony kérésére – végignézzük azokat a kuratóriumi előterjesztéseket is, amelyek nem szorosan az FEB hatáskörébe tartoznak. Szinte mindig beleviszünk a véleményünkbe új szempontokat is.

Az egyetem naprakészen igyekszik lépést tartani azokkal a folyamatokkal, amelyek a jövőt jelentik a felsőoktatásban. A Széchenyi István Egyetem alapjában egy műszaki irányultságú, ilyen tradíciójú intézmény. A jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola a hazai mérnökképzés történetének egyik jeles korszakát jelzi. Az akkori tevékenység megújított értékei szerint a gazdasági szférával együtt mozog az intézmény. A duális képzés, a Practing gyakorlatorientált mérnökképzési program, példás napi gyakorlat, így a tevékenység hallgatói eredményességét jelző cél, az elhelyezkedés minden érdekelt számára az optimális megoldást eredményezheti.

A modellt váltott egyetemek vezetésében azon kevés számú vezetők között vagyok, akit az intézmény javasolt a feladatra. Ez is tükrözi azt, hogy a győri egyetem és a volt budapesti főpolgármester kapcsolata kicsit lelki kötődésű is. A Felügyelő Bizottság elnöki megbízására, a feladatra úgy tekintek: azért vagyok ott, hogy segítsek.

Az egyetem folyamatosan előre tekint, előre dolgozik. Ilyen az angol nyelvű képzések indítása. A nemzetköziesítési programmal jelentősen növelte térségi szerepét az intézmény. A nemzetközi rangsorokban a nagy nyugati, elsősorban amerikai egyetemek nem azért vannak elöl, mert ennyivel jobbak. Lényegesen több a pénzük, többet tudnak kutatni, publikálni, energikusabban menedzselik magukat, munkatársaikat. Tapasztalatom szerint a győri egyetem kiemelten kezeli a kutatás, a publikálás menedzselését, s már látom ennek eredményeit. Az Audi jelenléte a fejlesztések tekintetében, az új munkakultúra alakításában, a gyakorlati háttér megszervezésében meghatározó. Normális, támogató, segítő munka jellemzi az együttműködést.

– Miben látja az egyetem erősségeit, a jövőkép szilárdságát?

– Ma a hallgatók kétharmada a modellváltó intézményekben tanul. Elindult egy verseny a tehetséges diákokért. A Széchenyi István Egyetem a gazdasági szférával sokoldalúan működik együtt, mondhatni együtt mozog. A képzési igényeket ezért a valós helyzethez tudjuk igazítani. A kuratórium mindig mérlegeli, figyelembe veszi a Felügyelő Bizottság véleményét. Minden adott ahhoz, hogy rohamléptékkel jussunk előre. A műszaki mellett jogi, pedagógiai, közgazdasági, egészségtudományi, művészeti, agrárképzés is van nálunk. Változnak a struktúrák, s ehhez nekünk is hozzá kell szoknunk.

– Az oktatók, kutatók, a munkatársak motiválásában meghatározó a javadalmazás. Az Audi sokszínű juttatási gyakorlata mikor érvényesül az egyetemen?

– Ez így van. Ez a terület sokoldalú kapcsolatban van az egyetemmel. A gazdálkodás, a költségvetés nagyon szerves része az egyetemek életének. Az a kontroll, amit a társadalom is megkövetel, adott. Az egyetemnek éreznie kell a saját autonómiáját ebben. A gazdálkodás számai nagyon jól alakulnak, a vagyoni elemeket a lehető legtisztességesebb és leghatékonyabb módon hasznosítja a kuratórium. Lelkiismeretesek és átláthatók a vagyonhasznosítási tevékenységek. A kuratórium figyelembe veszi a mi véleményünket, javaslatainkat ebben is. Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hosszú éveken át az AUDI HUNGARIA Zrt. egyik meghatározó vezetőjevolt, ma is fontos feladatai vannak ott, jó a bekötése a céghez. Jól ismeri az ottani lehetőségekből fakadó gyakorlatot. Az elnök asszony a kuratóriumot is professzionális módon, kiválóan vezeti.


Nagyon jól működik együtt a Felügyelő Bizottság is. Dr. Havasi Dezsőnek és Horváth Péternek nagy a győri beágyazottsága, szakmai és emberi tekintélye. Kiterjedt a helyismeretük, kapcsolatrendszerük, a folyamatokra való rálátásuk. Jól értjük egymást.

Prof. Dr. Szekeres Tamás volt rektor, az Universitas-Győr Alapítvány elnöke ma is meghatározó személyiség az intézményben. Véleménye, jelenléte fontos és meghatározó az egyetem életében.

– Szíjártó László a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola első vezetője volt, s ma, 95 évesen, sokoldalúan követi az intézmény életét.

– Ő volt a KTMF első kinevezett vezetője. Én az ő idején voltam hallgató Budapesten, a Szerb utcában. Édesapám a Művelődési Minisztériumban együtt dolgozott vele, kollégák voltak az 1960-as években – teszi hozzá Tarlós István, aki a volt tanárai közül Szíjártó László mellett dr. Klatsmányi Tibor, dr. Mészáros-Komáromy-László, Dénes Emil, dr. Gajári József, dr. Varga László tanári szerepét említette a tanulmányai hőskorából.

– A hivatali kapcsolatok mellett milyen mai kötődései vannak a győri egyetemhez?

– Róth Edével, a Széchenyi István Egyetem gitár tanszakának Európa-szerte jegyzett és elismert vezetőjével 1958- tól ismerjük egymást. Osztálytársak, néha padtársak voltunk ötödiktől az általánosban. Az általános iskola – a felsőoktatást is megjárva mondhatom – nagyon kiesik a kapcsolatépítésből, az emlékezetből. Én a külvárosban jártam általánosba, s most már több egykori osztálytársammal vagyok kapcsolatban. Jókat beszélgetünk Róth Edével is a gyerek- és ifjúkorunk világáról. Örülök, hogy sok-sok év után Edével Győrben, az alma materemben is találkozhatok.


SZÖVEG: WINKLER CSABA
FOTÓ: TÖRÖK PÉTER (MAGYAR HÍRLAP), MÁJER CSABA JÓZSEF