AZ AUDIS VEZETŐT A TANULÁS ÉLTETI

Győrben született 1974-ben. Általános iskolai tanulmányait a Gyakorlóban végezte, majd következett a Révai Miklós Gimnázium, ahol 1993-ban érettségizett. – Valójában nem ott akartam továbbtanulni, hanem a Jedlikben, ám mivel egy megyei történelem versenyen harmadik helyen zártam, szabadon választhattam. A szüleim azt javasolták, hogy a lehetőséggel élve elit gimnázium mellett döntsek. Holott édesapám műszaki doktorátussal rendelkezve tanított is a Jedlikben óraadóként, valamint a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola győri kihelyezett tagozatán, édesanyám pedig vegyész volt. Érdekesség, hogy már korábban, 1987-ben is voltam gimnáziumi megbeszélésen. A pannonhalmi bencéseknél ugyanis nagyon számítottak rám, már azt is eldöntötték, hogy egy Bethlen-fiúval lettem volna egy szobában, mint két erdélyi fejedelem leszármazottja. Itt tudtam meg egy kiváló paptanártól, hogy bizony az egyik ősöm, Géczy (vagy Ghyczy) János – illegálisan ugyan, de mégiscsak – erdélyi fejedelem volt. Más híres felmenővel is büszkélkedhetem. Anyai ágon a Garamszegi Géczy családból származom, amelynek legismertebb tagja Julianna volt, aki lőcsei fehér asszonyként, egy Jókai-regény alakjaként vonult be a történelembe. Én viszont diákként sajnos nem kezdhettem meg tanulmányaimat Pannonhalmán, a Bencés Apátságban, mert édesapámat arra intették, hogy az nem tenne jót a főiskolai tanári állásának és a karrierjének. A rendszerváltás előtt voltunk…

Gábor az érettségi megszerzését követően a Quantum magániskolában menedzser asszisztensi képzésre járt, majd letöltötte kötelező sorkatonai szolgálatát. Nem a leghagyományosabb módon. – A honvédségnél ejtőernyős szerettem volna lenni, ugyanakkor a tiszti főiskola sem állt távol tőlem. A felvételin tapasztalt laktanyai körülmények kedvezőtlen élménye miatt éltem azzal a lehetőséggel, hogy a sorkatonaságot rendőri alakulatnál töltsem le. Így kerültem a készenléti rendőrség csopaki kiképzőbázisára, ahol nagyon komoly alapkiképzést kaptam. Később azonban itt is komoly csalódás ért, mivel a reptéri biztonsági főigazgatóságot is kilátásba helyezték számomra, ám a valóság jóval szerényebb lehetőségekkel kecsegtetett. Ezzel együtt, a mai napig büszke vagyok arra, hogy ott szolgálhattam, s mennyi nagyszerű embert megismerhettem, akik közül jó néhánnyal azóta is tartom a kapcsolatot és a barátságot. Gyakorlatilag a sorkatonaság hozadékának nevezhető a továbbtanulásom is. Ott ébredtem rá arra, hogy anélkül minden bizonnyal elkallódnék.

A nyelvtudása mindenesetre kellő alapot adott az egyetemi tanulmányokhoz. Nagyapja az Egyesült Államokban született, nagymamájának a testvérei 1956-ban vándoroltak ki ugyanoda. A nagymamája német ajkú volt, így otthon rendszeresen sváb dialektusban beszélgettek. – Tudtam svábul, a gimiben az angol mellett előbb oroszt, majd franciát tanultam, ennek fényében aligha meglepő módon első diplomámat a Széchenyi István Egyetemen nemzetközi kapcsolatok szakon szereztem, ahol később állam- és jogtudományi doktori címre is szert tettem, hogy aztán MBA képzésben bizonyítsak, majd PhD doktori címet szerezzek Business Administration-ben angol nyelven. Közben a Budapesti Corvinus Egyetemen is „begyűjtöttem” egy diplomáciai diplomát. Jövő februárban pedig, a tervek szerint, az Óbudai Egyetemen elkezdem a metrológiai képzést. Munka mellett szeretem tanulással pihentetni az agyam.

Gábor első munkahelye – leszerelését követően – a frissen alakult LHB Inter Security biztonságtechnikai cég volt, ahol biztonsági szolgálatot és telephelyeket egyaránt vezetett. Például a PEZ International AG Győri Plast Műanyagipari társaságnál, ahol oly annyira elnyerte az osztrák tulajdonos és vezetők szimpátiáját, hogy ügyvezető-asszisztensi feladatot kínáltak számára, majd vezetőként dolgozott – termelésben, szerszámüzemben, logisztikán, beszerzésen. Egy teljes gyáráttelepítés felelőse is volt: egy wolfsbergi üzemet vásároltak meg piaccal együtt Ausztriában, ezt kellett áttelepítenie, amelyre állami támogatást is szerzett. Nyolc és fél év után tovább lépett, ügyvédi irodában is dolgozott, majd Magyarország egyik legnagyobb munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégénél helyezkedett el, ahol beindította például az ausztriai és németországi munkaerőkölcsönző üzletágat, amely közvetve az MLS és Personal Hofmann cégeken keresztül a BMW, a KTM, a Landhof, a Kaufland, a Coca-Cola, a Zizala és más cégeknek biztosított munkaerőt. Ezt követően a Coca-Cola Technical Network Teams csapatába került az Oxor céggel, ahol gyárátépítésekkel és telepítésekkel foglalkozva sokat kellett utaznia a világban. Többek között eljutott Valsba (Svájc- Graubünden), valamint az oroszországi Pyatigorskba is, amely Hévíz orosz testvérvárosa. – A 2011 decemberében született kislányommal azonban egyre jobban hiányoztunk egymásnak. Bár Burgenlandba kerültem át, arra gondoltam, hogy az ingázás helyett helyben keresek munkalehetőséget. Az Audi Hungaria korábban is megmozgatta a fantáziámat, ám nekem a multik közt is nagynak tűnt. Mivel azonban egyre több audis barátom mondta – vezetői szintekről is –, hogy hozzám abszolút illene, hiszen vegyes kultúrában nőttem fel. Egy szó, mint száz, a Coca Cola HBC edelstali telephelyén befejeztem a munkámat és 2014. január 8-án általános beszerzőként megkezdtem négykarikás pályafutásomat. A szerszámüzemnek beszerzési oldalról segítettem, s közben olyannyira megkedveltük egymást az ottani munkatársakkal és vezetőkkel, hogy állást kínáltak. Ott lettem először vezető, majd menedzser. 2019. február 1-jével váltottam és azóta is a motor minőségirányítás területén dolgozom. 2020 végén vezetőnk, Stefan Schäfer indíttatására, Simon Gergely kollégámmal együtt belecsaptunk a Lamborghini projektbe. A Lamborghini Huracan és az Audi R8 V10 motornak voltam a minőségirányítási vezetője, majd miután ezt az erőforrást lassan kifutásra ítélték, két másik motor esetében kértek fel minket a labor-, a mérőszobai, illetve az alkatrészfelelősi mérnöki támogatás felelősének. Tekintettel arra, hogy Jürgen Schätzl munkatársam szakmai koordinátorként nagyon jó kapcsolatot épített ki az olasz munkatársakkal, erre és az addigi közös munkára alapozva kezdtük a munkát 2021-ben. A Revuelto V12-es erőforrását 2023 márciusában mutatták be, míg a Temerario V8 Biturbo motorját 2024 augusztusában. Bár ez utóbbi kapcsán még tart az együttműködés, már a következő feladatra összpontosítunk. Erről csak annyit árulhatok el, hogy az eddigieknél nagyobb és erősebb motor a tervek szerint 2028-ban debütál majd. Elképesztő belegondolni abba, hogy miközben a Lamborghini együttműködésünk gyakorlatilag motoralkatrész- felkvalifikálással kezdődött, mára már szinte mindenben támogatjuk az olasz vállalatot, így a szériamérésekben is segítünk. Szép lassan nélkülözhetetlenné váltunk, miközben rengeteget tanultunk magunkról és az olasz kultúráról. Nagyon büszke vagyok a csapatra, s arra, hogy nemzetközi színtéren dolgozhatunk. Méghozzá nem is akármilyen megrendelőknek. S most nem arra gondolok, hogy gyermekkoromban a szobám falán mindig Lamborghini poszter díszelgett. No meg Ducati – velük is a közelmúltban zártuk le az első projektet. Annak idején álmodni sem mertem, hogy egyszer majd ilyen márkák gyártásában vehetek majd részt.

S hogy mindez megvalósulhatott, az minek és kinek köszönhető? Gábor szerint annak, hogy nyitott tud lenni, s hogy nincsenek előítéletei, mert minden emberben igyekszik a jót látni és megtalálni. – Segített az is, hogy több kultúrához tartozó családi háttérrel rendelkezem. Készíttettem egy DNS-tesztet, amely igazolta a családi legendák jelentős részének valóságtartalmát. Legnagyobb százalékban a mai dél-német, azaz sváb-bajor, jelentős százalékban kelta-ír, ugyanilyen mértékben amerikai őslakos indián (nagypapám szerint cherokee) lakossággal azonos származás mutatható ki, emellett francia és dél-olasz/szicíliai őseim is lehettek. A génektől elvonatkoztatva persze személyek is hatottak rám. A Gyakorló Általános Iskolából a rajzot tanító osztályfőnök, Szabóné Terike, valamint a szigorú, de igazságos, kémia-biológia szakos Bálint Erzsébet. A Révai-gimnáziumból a matematikát tanító Szijártó Miklósnét és Jagodics Györgyöt, a történelmet tanító Erdős Lászlót, a földrajzos Bedécs Gyulát, a fizikatanár Bőnyi Mihályt, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyat oktató Mézes Lászlót emelném ki. A győri egyetemről Lukács Eszterrel kezdeném a felsorolást, aki a közvetlensége mellett az összehasonlító gazdaságtan és a világgazdaságtan tanításával is kitűnt. Büszke vagyok arra, hogy Ferenczi Zoltánnál elsőre átmentem a statisztika vizsgán. A doktori iskolából külön is megemlíteném Remsei Sándort, Komlósi László Imrét, Baracskai Zoltánt. A jog karról Smuk Péter, Lenkovich Barnabás, Szegedi András és Vermes Attila nevét mondanám, míg az MBA képzésből Konczosné Szombathelyi Mártát, Szegedi Zoltánt, Komlósi Lászlót és Patrick Waldbuessert emelném ki.

Gubicza Gábor az „emlékezetes” oktatók felsorolása után arról beszélt, hogy az egyetemnek természetesen a tudást köszönheti, továbbá mai napig is élő kapcsolatokat. – Nagyon fontosak számomra a barátok. Érdekességként említem volt gimnáziumi osztálytársamat, Jakabovits Márton ügyvédet, akinek családjával többgenerációs a barátság. Már a nagyszüleink és a szüleink, de még a nagybátyáink is barátok voltak – és mindez a jövőben is folytatódhat, hiszen már a gyerekek is jóban vannak. Heidi lányunk idén már 14 esztendős. Eddig a Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tanult, szeptembertől a Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikumban folytatja. Több helyre is felvételizett – sikeresen –, több nyelven is megfelelve az elvárásoknak. Az iskolai sorrendet a saját belátása szerint változtatta meg a felvételi eljárás során. A bécsi egyetem vagy az Egyesült Államok valamelyik felsőoktatási intézménye a távlati cél. Tudatosan alakítja a jövőjét.

Ahogy Gábor is, aki az Audi Hungariában jelenleg a Werkstofftechniket vezeti, amely négyféle labort jelent. Mellé július 1-től visszakapta a finommérőszoba felügyeletét is, így egy nagyjából hetven fős munkatársi csapatot irányít a Lamborghini SCC projekttel együtt. – Nagy megtiszteltetés ez számomra és persze komoly felelősség. Az autóiparban egyébként is most rengeteg a kihívás, ám én bizakodó vagyok. Az Audi sem véletlenül fektetett be 13 milliárd eurónál is nagyobb összeget már a győri telephelybe. Úgy vélem, hogy a tudásunkra alapozva a jelenlegi helyzetből is megerősödve tudunk majd kijönni. Bízom a vezetőkben, a munkatársakban – önmagunkban! Ne a veszélyt lássuk, hanem a lehetőséget! A piaci versenyben nem lehet mindig dinamikusan növekedni. A mostani helyzet pozitívuma, hogy rávilágított arra, mely területeken vannak javítási potenciáljaink.

Gábor korábban is mindig kereste a kihívásokat és törekedett a legoptimálisabb megoldásokra. Finommérőszobavezetőként új minőségirányítási rendszert vezetett be csapatával (ISO 17025), amelyet jelenleg a laborra vonatkozóan tervez kiterjeszteni új munkatársai segítségével az év végéig. – Mindig van mit tanulnom, most éppen a tisztaságlaborral ismerkedem, rácsodálkozva arra, hogy ez a terület is milyen komplex tudást igényel. Nem tehetek róla, engem a tanulás éltet! Intézményesített formában az egyetemen, a vállalatnál pedig a mindennapokban. S bizony az emberekről is rengeteget lehet tanulni, de a nyílt kommunikáció, valamint a megfelelő stílus és hangnem minden személyes problémára gyógyírt jelenthet. Ez az összefogás ideje, hiszen a jövőnk biztosítása a tét.

A munka és a tanulás mellett Gábor HIIT tréninget végez, fut és stresszoldásként hobbi szinten ökölvívással is foglalkozik. – Korábban a thai bokszot űztem, jó ideje azonban már a klasszikus ökölvívásban találom meg azt a fizikai kihívást, amelyben mentálisan ki tudom magam pihenni. Több audis vezető és munkatárs is belekóstolt már a ring világába, megtapasztalva, hogy a boksz hihetetlen stresszoldó hatású és egy jó értelemben vett magabiztosságot is ad. A célok eléréséhez ez is nélkülözhetetlen a mai, dinamikusan változó világunkban.