MIÉRT VOLT ÉRDEMES SZAKKOLLÉGIUMOT ALAPÍTANUNK GYŐRBEN?

25 ÉV MÉRLEGE

Eötvös Loránd 1895-ben alapította az Eötvös József Collegiumot a párizsi École Normále Supérieure mintájára. Célja a tudós, önálló kutatásaikkal is kitűnő, hivatásukat szívvel-lélekkel végző személyiségek képzése. Ebben a szellemben sok tehetséges fiatal tanult 1950-ig, a feloszlatásáig. Az 1970-es években újraindított, kiteljesedő szakkollégiumi mozgalom sikeresen fogta össze az egyetemek tudomány és közélet iránt érdeklődő hallgatóit. A rendszerváltás után számos alapítvány anyagi támogatása is erősítette a mozgalmat. Egyetemünkön elsőként 1997-ben a közgazdászok alapították meg a tehetséggondozó műhelyt. A Széchenyi Alumni Magazin részt vett a közgazdászok negyedszázados alapítási, jubileumi konferenciáján, s közreadjuk az ott elhangzott értékeléseket, gondolatokat. A Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium mintegy háromszáz fős eddigi tagságát félszázan képviselték. Többségük a 2000-es évek elején, közepén volt tag. Jellemzően szakterületükön, nemzetközi cégeknél, a versenypiacon dolgoznak. Negyedük a saját vállalkozását vezeti. Mindehhez az indítást a szakkollégium szellemiségéből eredeztetik. 

Hirdetés

A találkozó nyitóbeszédét dr. Kovács Zsolt, egyetemünk kancellárja – egykori kautzos szakkollégista – tartotta. Azzal kezdte: aki szakkollégista volt, az a munka világába kilépve is az marad.

– A közgazdász hallgatókkal és értük jött létre ez a nagyszerű közösség, amelyhez a felsőoktatási tanulmányaim megkezdése után egy évvel, 2000-ben magam is csatlakoztam. Másokhoz hasonlóan az itt végzett sokrétű tevékenység hozzájárult szakmai életutam fejlődéséhez – fogalmazott, s megköszönte Ferenczi Zoltánnak az alapítást, valamint további vezetők generációinak a folytatást.


– Egyetemi vezetőként végigkövethettem a felsőoktatás átalakulását, s annak tükrében egyetemünk fejlődési ívét. Intézményünk 2020. augusztus 1-jétől alapítványi fenntartásban működik, s ennek köszönhetően nagyobb önállósággal, hatékonyabban, rugalmasabban tudjuk megfogalmazni és megvalósítani stratégiai célkitűzéseinket. Büszkék vagyunk arra, hogy mintegy 13 ezer hallgatónkkal, tizenegy tudományterületet felölelő kilenc karunkkal mára valódi universitassá váltunk, ahol a hallgatói közösséget csaknem hetven ország fiataljai alkotják, akiknek közel negyven angol nyelvű képzést kínálunk. Kovács Zsolt a hallgatóság előtt beszámolt arról is, hogy az elmúlt években nem csupán kollégiumunk bővült ki és újult meg, hanem a fenntarthatóság jegyében szinte valamennyi épület energetikai rekonstrukciója megvalósult. A mintegy tíz éve folyamatosan zajló beruházások révén a korábbiakhoz képest kézzelfoghatóan csökkentek az üzemeltetési költségek, s ennek is köszönhetően az egyetem a jelen tanévben, a globális energiaválság idején is mindvégig fenntartja normál működését.


– A Kautz Gyula Szakkollégium sikere is mutatja, hogy egyre több hallgatót és oktatót sikerül megnyernünk a tehetséggondozásban való részvételre, ami egyetemünk egyik fontos feladata – hangsúlyozta dr. Kovács Zsolt, majd így zárta gondolatait: – Az oktatás és tudomány szolgálata mellett felelősségünk a vállalkozások segítése is. Ennek érdekében olyan ökoszisztémát teremtettünk meg, amelynek kiemelt fókuszterülete a gazdasági szektorral való többszintű együttműködés, az egyetemi tudás üzleti hasznosításának erősítése startup és spin-off cégek létrejöttének támogatásával, valamint a térség komplex fejlődéséhez való hozzájárulás.

Büszkék vagyunk arra, hogy mintegy 13 ezer hallgatónkkal, tizenegy tudományterületet felölelő kilenc karunkkal mára valódi universitassá váltunk, ahol a hallgatói közösséget csaknem hetven ország fiataljai alkotják, akiknek közel negyven angol nyelvű képzést kínálunk.

Dr. Ferenczi Zoltán ny. tanszékvezető egyetemi docens alapító igazgatóként emlékezett az indulásra, az első öt évre. – Az intézmény oktatójaként láttam, hogy Győrben is kiemelten szükséges a tehetséges közgazdászhallgatók menedzselése. Célom volt, hogy a kiválóan tanuló, a tudományos köz - élet iránt érdeklődő hallgatók szervezetten tudjanak bekapcsolódni a szakmai, tudományos életbe. Ehhez az akkor, 1997-ben kiírt Felsőoktatási Programfinanszírozási Pályázat adott anyagi támogatást. Ilyen előzmények után alapítottuk meg 1997. október 11-én a Győri Széchenyi Közgazdász Szakkollégiumot Nagycenken, a Széchenyi István Emlékmúzeumban. A széchenyis hallgatók többsége még egyszer sem látta azt a múzeumot, amely bemutatja Széchenyi Istvánnak a magyar nemzet és tudomány érdekében kifejtett munkásságát. Az egész napos program befejezéseként a kastély tanácstermében fogadtuk el a következő nyilatkozatot: „A Széchenyi Szakkollégiumot megalapítjuk azzal a céllal, hogy a közgazdaságtan iránt érdeklődő tehetséges hallgatók számára olyan közösséget és környezetet hozzunk létre, amelyben lehetőség lesz – mélyreható gazdasági elemző ismeretek megszerzése és gyakorlása mellett – önálló, megalapozott döntéseket hozó, azt vállaló, etikus, művelt személyiségek fejlesztésére.”


A szakkollégiumi szervezet számos előnnyel járt. A tagok bekapcsolódtak az országos mozgalomba. Konferenciákon előadásokat tartottak, tapasztalatokat gyűjtöttek, kitekintésük volt más egyetemek tevékenységére, a Széchenyi István Főiskola jó hírét vitték. Hazánk összes szakkollégiumából fogadtunk hallgatókat és tanárokat. Ezzel ők is megismerték főiskolánkat, egyetemünket. A Tudományos Diákköri munkát szervezetté és kötelezővé tettük. Ennek következtében kiemelkedő eredményeket értünk el helyi, regionális és országos TDK-kon. Értékes eszközökre tettünk szert, számítógépeket, könyveket vehettünk. Megtanultuk ezek felelős kezelését és őrzését. Közben példát mutattunk egyetemünk más karainak a tudományos hallgatói közélet megszervezésére.

Az egyetemmé válási folyamatban fontos tényező volt a szakkollégium léte és eredménye, s ezek ma már komoly indikátorok lettek a teljesítmény mérésében. A tudomány és a politika számos kiválósága fordult meg a szakkollégium kedvéért egyetemünkön. Több esetben tartós, intézményi kapcsolat alakult ki. A szakkollégiumi hallgatók szervezett kapcsolatba kerültek Győr kulturális és gazdasági életének szereplőivel, rendezvényeivel.

Az egyetemmé válási folyamatban fontos tényező volt a szakkollégium léte és eredménye, s ezek ma már komoly indikátorok lettek a teljesítmény mérésében. A tudomány és a politika számos kiválósága fordult meg a szakkollégium kedvéért egyetemünkön. Több esetben tartós, intézményi kapcsolat alakult ki. A szakkollégiumi hallgatók szervezett kapcsolatba kerültek Győr kulturális és gazdasági életének szereplőivel, rendezvényeivel.


Az elsőgenerációs értelmiséggé válás nehéz folyamatát segítettük személyiség-fejlesztő, multikulturális programjainkkal. A szakkollégium tehetséggondozási programját a 2002-ben frissen megalakult Széchenyi István Egyetem vezetése elismerte azzal is, hogy a Budai úti épületet a közgazdász, s a később megalapított jogász szakkollégimoknak adta. Ez jelentősen hozzájárult a további minőségi oktatáshoz. Sokan kérdezték: mi hasznom volt a szakkollégium megalapításából és öt éves igazgatói tevékenységemből? Az egyetemi oktatási, tanszékvezetői fel - adatok mellett a szakkollégium életét, programjait szerveztem. Pályázatokat írtam, pénzügyeket intéztem. Kemény vitákat és személyes konfliktusokat vállaltam. Szép és felemelő az volt, amikor a Győrben végzett társadalom - tudományi kutatásaimba hallgatóim bekapcsolódtak, közös publikációk jelenhettek meg neves folyóiratokban, a hallgatóim önálló munkákat közöltek vezetésem alatt. Jó volt látni, hogyan vált sok-sok hallgatóm elsőgenerációs értelmiségivé, akik tudják, honnan jöttek és hogyan lehetnek hasznos tagjai a magyar tudományos és szellemi köz - életnek. Ők lettek a győri közgazdasági doktori iskola első hallgatói, majd a PhD fokozat első megszerzői.

Öt év után, nyugdíjba vonulásomkor az elválás szomorúsággal töltött el engem is. Megnyugtató volt számomra, hogy a szakkollégium vezetését olyan emberre és kollégára, Farkas Péterre bízta az egyetem vezetése, aki hallga - tóként alapítója, s több éven keresztül hallgatói vezetője volt a közösségnek. A számos új tevékenység bevezetése mellett a szakkollégium megtartotta az első években kidolgozott adatgazdag archívumát, a TDK értékelő táblázatokat, így mindig látható, hogy mikor ki volt a szakkollégium hallgatója, milyen eredményeket ért el a szakkollégium a TDK-kon, Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. Örülök, hogy mindig szem előtt van az alapításkor választott mottónk. Ez kezdetben is jelentősen mozgósította tudományos munkára a hallgatókat, s ez manapság még inkább érvényes: „Aki hallgat, azt elfelejtik, aki nem foglal állást, azt szaván fogják…”

A szakkollégium tevékenységét tiszteletbeli tagként figyelem. Az interneten böngészéskor gyakran olvashatom a megjelenő szövegben: „1997 szeptemberében alapítottuk meg dr. Ferenczi Zoltán tanár úr vezetésével a Győri Széchenyi Szakkollégiumot.” Ez minden alkalommal szép emlékeket idéz fel, mert a munkásságom egyik legfontosabb megvalósult eredményét látom kiteljesedni a 25 éves szakkollégiumban. Kívánom szakkollégistáinknak, hogy hassa át életüket és munkásságukat a szakkollégium két névadójának – Széchenyi István és Kautz Gyula – hazájukért mindent vállaló géniusza.

Nagy szerepe van a szakkollégiumnak, hogy a QS világranglistán a nagy magyar egyetemek közé zárkózott fel intézményünk – a 801–1000. hellyel. Az egyetemeket az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél alapján vizsgálják. Helyezésünk a legjobb 4 százalékot jelenti.

Dr. Papp Ilona, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar volt dékánja 23 éve került napi kapcsolatba a szakkollégiummal. – 1999-től egy évtizeden keresztül a TDK-ért feleltem a karon. A teljesítményindikátorok mentén egyetemünk a legutóbbi értékelésen 90 százalékos teljesítményt nyújtott, ezzel országosan a hatodik legeredményesebb. 5 évig dékánhelyettesként, majd 9 esztendőn át dékánként segítettem a szakkollégiumban folyó munkát. A szakkollégium a prémiumszegmenst jelenti a tudás templomán belül. Soha senkinek sem szabad megállnia – és a mi egyetemünk egy pillanatra sem állt meg! S a jövőben sem fog. Erre három nagy projekt a bizonyíték: a zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpálya programunk, valamint az egykori kekszgyári területen és a Zrínyi úti volt kórház épületeiben megvalósuló fejlesztés. Ez a jövő a szakkollégiumainkkal együtt.


Dr. Kovács Gábor, a Kautz-kar oktatási dékánhelyettese hajdani szakkollégiumi programigazgatóként is szólt a szeniorokhoz. – Közgazdászképzésünk több mint három évtizedes, s karunk is szép jubileumhoz érkezik. A közelmúlt jeles eseménye a Menedzsment Campus birtokba vétele volt, ahol „új hazára” találtunk. Büszkék lehetünk arra is, hogy karunk a létszámában is jelentősen növekedett: arra is volt példa, hogy az alapvetően műszaki profilú egyetemünkön mi vettük fel a legtöbb hallgatót. A Kautz-kar az egyetem nemzetköziesítési folyamataiban is az élen jár. Business Administration and Management szakunk az egyetem legnépszerűbb idegen nyelvű képzése. Ráadásul, az önköltséges hallgatókat tekintve is. Az egyetem és a kar is büszke lehet arra a nagyon fontos értékére, hogy a belső erőforrásainkat kihasználva, egymás tudására támaszkodva tudunk szerves fejlődést felmutatni. A szakkollégium ezen az úton nemcsak tudást, új ismereteket, nézőpontokat adott, hanem olyan emberi kapcsolatokat is teremtett, amelyek ma is formálják és meghatározzák sokunk életét.


Winkler Csaba c. egyetemi docens, társadalmi kapcsolatok titkár három évtizedig volt az egyetem sajtótitkára, s jelentős archívumot épített az intézmény fejlődéstörténetéről. Személyes emlékekben bővelkedő elemzést adott az eltelt évtizedekről. – Az Universitas-Győr Alapítvány a kezdetektől célirányosan elemezte a győri felsőoktatás akkori jelenét, tervezte jövőjét. A három évtizeddel ezelőtti adatokból kiderül, hogy a Balatontól északra él a hazai lakosság 21 százaléka, de a térségben lévő szakegyetemeken aránytalanul kevesen, csak 2–3 százalék tanulhat. Lehettek nehézvegyészek, agrár-, erdő- vagy faipari mérnökök. A főiskolás arány 14 százalék volt. Tanító, tanár, üzemmérnök szakember szerepelt az akkori kínálatban. Hiányzott a közgazdász, a jogász, az ötéves egyetemi képzések sora. A Széchenyi István Főiskola az Universitas-Győr Alapítvány és Győr város támogatásával 1993-ban hirdette meg az egyetemi programját. A minőségi fejlesztés meghatározó eleme volt az új tudományterületek, egyetemi szakok meghonosítása mellett a tehetséggondozás.

Ma is példás az a dokumentáció, az a teljesítmény, ami a Kautz-szakkollégium negyedszázadát jelenti. A működés folyamatának adatai mellett tanulmányok, monográfiák jelzik a 25 évet. A szakkollégium tevékenységét figyelemmel kísérő krónikásként szívesen emlékezem arra is, hogy a közgazdasági fakultások szinte minden oktatója, munkatársa részt vett, munkálkodott a szakkollégium sikeréért.


A napi munka mellett a Kautz-konferenciák, az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyek az együttdolgozás értékes példái. Dr. Ferenczi Zoltán mellett Albert Csilla, Farkas Péter és Tóth Zsolt hallgatók voltak a szakkollégiumot kezdeményezők, a szervezők. A tehetséggondozó tervek valóra váltását jelzi, hogy Farkas Péter volt az első szakkollégista, aki az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezett lett. Ma már dr. Farkas Péter, s Ausztriában a linzi Johannes Keppler Egyetem kontrolling vezetője.

A mai Széchenyi István Egyetem teljesítménye, elismertsége a fél évszázados múltban gyökerezik. A szakkollégium értékeit, hatását jelzi, hogy dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke és dr. Kovács Zsolt kancellár is a Kautz-szakkollégium hallgatója volt. Nagy szerepe van a szakkollégiumnak, hogy a QS világranglistán a nagy magyar egyetemek közé zárkózott fel intézményünk – a 801–1000. hellyel. Az egyetemeket az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél alapján vizsgálják. Helyezésünk a legjobb 4 százalékot jelenti. Jó klub.


Dr. Vinkóczi Tamás egy éve programigazgatója a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumnak. – A tagság által szervezett vitaestek – SZEánsz – jelképezik elhivatottságunkat az általunk képviselt tudományterület sokoldalú bemutatására és szélesebb körben történő népszerűsítésére. A szervezet működtetését a következő munka - csoportok látják el: projekt, tudományos, HR, kommunikációs és PR munkacsoport. A szakkollégium tagjaként a felvételi eljárás megszervezése és lefolytatása, a kommunikációs és social médiamegjelenések tervezése, a különböző rendezvény - szervezési feladatok ellátása, az önkéntes tevékenységek szervezése kiváló tapasztalatszerzési lehetőség a későbbi munkahelyválasztás és munkavállalás szempontjából. A hallgatói élet felpezsdítése mellett a Tudományos és Művészeti Diákköri munkák elkészítése, a versenyeken való részvétel és eredményes szereplés szintén kulcsszerepet kap szervezetünkben. Mindez többlet - tapasztalatot és versenyelőnyt jelent a tagság számára a későbbi oktatói, kutatói életpálya, vállalatalapítás, vagy céges munkavállalás közötti választás során.

A jubileumi találkozó záró előadásában Jankovics Dóra, a 25 éves szak - kollégium jelenlegi diákbizottsági elnöke a motiváló közösségi életről beszélt. – Három évvel ezelőtt csatlakoz - tam a szakkollégiumhoz. Jön a Tik-Tok generáció, amellyel ha sikerül kommunikálnunk és be tudjuk vonni őket a folyamatokba, akkor még magasabbra juthatunk. S akkor büszkén ülhetünk majd itt szakkollégiumunk 50., 75. évfordulóján is… 


SZÖVEG: BAUDENTISZTL FERENC, WINKLER CSABA
FOTÓ: HORVÁTH MÁRTON, KÖNCZÖL JÁNOS