ELSŐ ARANYDIPLOMÁK
JÚNIUS MÁSODIK NAPJÁN KÉT FELVONÁSBAN RENDEZTÉK A SZÉCHENYI ISTVÁN
EGYETEM AULÁJÁBAN AZT A DIPLOMAÁTADÓ ÜNNEPSÉGET, AMELY KÉTSÉGET
KIZÁRÓAN ARANY BETŰKKEL KERÜL BE FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYÜNK
TÖRTÉNELEMKÖNYVÉBE. ELSŐ ALKALOMMAL VEHETTÉK ÁT EGYETEMÜNK JOGELŐD
INTÉZMÉNYÉNEK ELSŐ VÉGZŐSEI AZ ARANYDIPLOMÁJUKAT. A FÉL ÉVSZÁZADOT
ÁTÖLELŐ ESEMÉNY NEM NÉLKÜLÖZTE AZ ÚJRATALÁLKOZÁS ÖRÖME FELETT
ÉRZETT, A NOSZTALGIÁZÁSRA ÖSZTÖNZŐ VIDÁM PERCEKET, AHOGY A MEGHATÓ
PILLANATOKAT SEM. A SZÁZHARMINCEGY ÜNNEPELT ÉS EGYETEMÜNK KÖZÖS
ÜNNEPI ESEMÉNYE A TÖBB MINT ÖT ÉVTIZEDES TÖRETLEN FEJLŐDÉS KEZDETEIT
IDÉZTE FEL. AZOKNAK A TANULMÁNYAIT, AKIK TUDTUKON KÍVÜL GYAKORLATILAG
SZEREPET JÁTSZOTTAK A GYŐRI EGYETEM ALAPJAINAK LERAKÁSÁBAN.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1968. évi 16. számú törvényerejű rendelete határozott a Közlekedési és Műszaki Főiskola létesítéséről, amely négy karra (Közlekedési, Közlekedésépítési, Járműgyártási és Távközlési Kar) tagozódott. 1968 szeptemberében egykarú intézményként – a Közlekedésépítési Karral – meg is kezdte működését a KTMF Budapesten, a Szerb utca 23. sz. alatt. A kar vezetője Szijártó László, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának oktatója volt. Az oktatás 124 nappali szakos hallgatóval indult.
– Itt állok szemtől szemben az élő történelemmel – kezdte a délelőtti ünnepségen elhangzott beszédét dr. Horváth Balázs, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja. – Amikor KTMF-es diplomájukat átvették, a mai értelemben vett győri egyetemi épületek még nem is léteztek. Amíg a főiskola felépült és egyetemmé vált, önök frissdiplomásokból az intézmény megbecsült oktatói, jól ismert hazai szakemberek, nemzetközi hírű szakértők lettek. Önök voltak az elsők, az úttörők! Köszönjük, hogy elkezdték kitaposni azt az ösvényt, amely mára már jól járható úttá szélesedett. A Széchenyi István Egyetem nevet a tanulmányaik során még nem ismerhették, hiszen a hetvenes évek elején a jogelőd, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola is csak egy megvalósulóban levő terv, álom volt. Ez az álom egy országosan ismert, magas színvonalú képzést, időtálló tudást adó szakfőiskola volt. Mi, a jelenlegi egyetemi polgárok büszkék vagyunk intézményünk gyökereire, amelyből mára egy kilenckarú universitas, 2020. augusztus 1-jétől alapítványi keretek között működő felsőoktatási intézmény lett. A Széchenyi István Egyetem nagy utat járt be az elmúlt öt évtizedben. Intézményünk Magyarország 65 egyeteme közül a 7. legnagyobb. 80 ezer öregdiák, 13 ezer fő mai hallgató – benne 800 nemzetközi – a legjellemzőbb adat. A hozzánk jelentkezők kilenc karunkon mintegy 200 különféle – köztük csaknem 40 angol nyelvű – képzés közül választhatnak.
Amikor KTMF-es diplomájukat átvették, a mai értelemben vett győri egyetemi épületek még nem is léteztek. Amíg a főiskola felépült és egyetemmé vált, önök frissdiplomásokból az intézmény megbecsült oktatói, jól ismert hazai szakemberek, nemzetközi hírű szakértők lettek. Önök voltak az elsők, az úttörők! Köszönjük, hogy elkezdték kitaposni azt az ösvényt, amely mára már jól járható úttá szélesedett.
– A továbbiakban is úgy fogunk dolgozni, hogy az itt végzettek büszkék lehessenek alma materükre. Ehhez minden egykori hallgatónk támogatását, tanácsát szívesen fogadjuk. A széchenyis öregdiákokat az egyetem közössége visszavárja – e szavakkal köszöntötte az egyetemi közösség nevében dr. Horváth Balázs dékán az egykori Közlekedésépítési Kar első aranydiplomásait.
A délutáni átadási ceremónián dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja mondott ünnepi beszédet.
– Történelmi pillanat ez a számunkra, hiszen a Széchenyi István Egyetem műszaki karainak első aranydiplomásait ünnepelhetjük. Ha az eltelt több mint fél évszázad történetét kívánjuk felidézni, számos mérföldkövet kell említenünk. Az első természetesen az 1968-as alapítás, majd a következő fontos évszám 1974. A legendás KTMF akkor kezdte meg első győri tanévét. Új szervezeti keretek között, az akkori egyik legkorszerűbb felsőoktatási intézményként. Győr első főiskolája, a KTMF 1986-ban vette fel a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István nevét. A névadó örökségéhez, szellemiségéhez, újító gondolkodásához azóta is hűek vagyunk.
– Az 1990-es évek elejétől – az ipar, a gazdaság és a város polgárságának egyöntetű támogatásával – megkezdődött a leendő egyetem tudományos-szakmai programjának megteremtése. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a Széchenyi István Főiskola 2002-ben a munkatársak, Győr és a térség összefogásával egyetemi rangot kapott. Az azóta eltelt két évtizedben intézményünk egyszerre teremtett minőséget az oktatásban, a kutatásban, emellett szem előtt tartotta a társadalmi hasznosságot. Szolgálta az ország fejlődését, a hallgatók elégedettségét és karrierjét éppúgy, mint a vállalkozások versenyképességének növelését. Ráadásul, mindezt úgy sikerült megvalósítanunk, hogy helytálltunk és egyre jobb pozíciót vívtunk ki magunknak a globális versenyben. Ezt mutatja, hogy egyetemünk ma már a világ egyetemeinek legjobb 4 százalékába tartozik a QS globális felsőoktatási minősítő szervezet rangsora alapján – mutatta be dr. Horváth Zoltán professzor, dékán az egyetem sikeres tevékenységét.
Dr. Galli Csaba, címzetes felnőttképzési igazgató, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar járműgyártási tanszék
docense az egyetemünk jogelőd intézményeiben végzettek nevében mondott köszöntőt. Beszédét Széchenyi
István gondolatával kezdte: „tiszteld a
múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn!”. Három meghatározó évszámot említett. 1962, amikor
életre hívták a felsőfokú technikumokat. 1968, amikor a három budapesti
és egy szegedi felsőfokú technikum
integrációjának köszönhetően a kormányzat a tagozatokból megalapította
a Közlekedési és Távközlési Műszaki
Főiskolát. 2002, amikor töretlen, a térségi gazdaság és társadalom, az oktatási kormányzat által elismert, támogatott fejlődés eredményeként Győr
egyetemi várossá válhatott. – Az egyetemmé válást úgy értük el, hogy nagyon jó alapokra sikerült építkeznünk.
Ennek a folyamatnak önök is megalapozói, részesei. Így alakult ki a jelenlegi
nyitott, szolgáltató győri egyetemünk,
amely – büszkén mondhatjuk – továbbra is dinamikusan fejlődik – mondta beszédében dr. Galli Csaba.
Tavaly a koronavírus-járvány meggátolta az aranydiplomák kiadását, idén
azonban szerencsére minden akadály
elhárult az elől, hogy az 1971-ben és
az 1972-ben végzett egykori hallgatóinkat – és életútjukat – az egyetem vezetői és polgárai jelenlétében megünnepeljük. Egy felemelő és megható
rendezvényen.
1968. szeptember
Egykarú intézményként (Közlekedésépítési Kar) a budapesti Szerb utca 23. sz. alatt megkezdte működését a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Az oktatás 124 nappali szakos hallgatóval indult. A kar vezetője igazgatói pozícióban Szijártó László lett.
1971. szeptember 1.
A három megszűnő felsőfokú technikum a KTMF
tagozataként folytatta tevékenységét a kormány
1040/1971.-es határozata szerint. Igazgatók: dr. Kázmér
Tibor (Gépjárműközlekedési tagozat, Budapest), Rácz
János (Távközlési tagozat, Budapest), Kálmán Mihály
(Vasúti Közlekedési tagozat, Szeged).
1971. szeptember
Szakok a Közlekedésépítési Karon: hídépítési és
fenntartási, útépítési és fenntartási, vasútépítési és
fenntartási, vasútgépészeti. Gépjárműközlekedési
tagozat: autógépész, gépjárműüzemi, hajózási.
Távközlési tagozat: vezetékes távközlési, vezeték
nélküli távközlési. Vasúti közlekedési tagozat: vasúti
biztosítóberendezések- és irányítástechnikai, vasútüzemi.
Létszámok: 441 nappali és 64 levelező (Közlekedésépítési
Kar), 286 nappali és 157 levelező (Gépjárműközlekedési
tagozat), 181 nappali és 198 levelező (Távközlési
tagozat), 194 nappali és 65 levelező (Vasúti közlekedési
tagozat), 184 levelező (Műszaki oktató szak).
A főiskola létszáma: 1102 nappali és 668 levelező
hallgató, összesen 1770 fő. Az 1971–72-es tanév
az egyesített főiskola első közös oktatási éve volt.
Az egyesítés előtt összesen 26 tanszék működött, az
átvétellel ezek száma 15-re csökkent.
1972. július
410 fő végzett a KTMF-en. 250
fő üzemmérnöki, 90 felsőfokú
szaktechnikusi, 70 műszaki
oktatói oklevelet kapott –
olvasható dr. Hegedűs Gyula
professzor, az intézmény
első, alapító főigazgatójának
2003-ban az UniversitasGyőr Alapítvány kiadásában
megjelent, „A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki
Főiskola megalakulása és első évei” című memoárjában.
A 95 éves Szijártó László betegsége miatt levélben köszöntötte a KTMF első aranydiplomásait. „Gondolatban ott leszek, hogy közösen köszöntsük a régi Szerb- utcaiakat, akikkel együtt kerestük egy új képzési forma – az üzemmérnök képzés – megoldásait. Azóta egy nagyszerű egyetem ősei lettünk. Köszönet minden munkatársnak, emeritus professzorainknak, sikeres mérnökeinknek! Gratulálok az aranydiplomához és sok szép évet, jó egészséget kívánok hozzá. Lélekben ott vagyok, amikor néma főhajtással emlékeznek azokra, akik már nem lehetnek körünkben” – olvasható a KTMF első vezetőjének levelében.