Isteni művészet Japánban

ÉLD MEG A PILLANATOT!

A világhírű Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám vezetésével koncertezett a Széchenyi István Egyetem hallgatóiból álló vonószenekar Japánban tavaly decemberben. Az Ave Maria nevet viselő adventi hangversenysorozat keretében 20 nap alatt, 16 helyszínen, 20 alkalommal léptek színpadra. A 14 hallgatóból álló zenekart nyolc hegedűs, két mélyhegedűs, három gordonkás és egy nagybőgős alkotta.

Hirdetés


„A Széchenyi István Egyetem zeneművész hallgatói a tavalyi év utolsó hónapjában Japánban léphettek színpadra, ez óriási mérföldkőnek számít a kilenc karú felsőoktatási intézményünk életében. Nem véletlenül fektetünk nagyon nagy energiát a gyakorlatorientált képzés kialakításába és megvalósításába. A koncertek révén a fiatalok nemcsak jelentős szakmai élményekkel gazdagodtak, hanem a páratlan értékekkel rendelkező magyar kultúrát is népszerűsítették a kelet-ázsiai országban. Az egyedülálló partnerség kiválóan példázza az intézmény minőség iránti elkötelezettségét.” (Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese)

„Ami számomra a legfontosabb – persze a zene mellett –, hogy ez a zenekar egy érzésvilágban mozgott. Az a lényeg, hogy mi van a hangok mögött. Amikor elkezdünk játszani, mindenki egyforma, együtt csináljuk. Ismert mondás, hogy sírva vígad a magyar – ennek a két érzésnek egyszerre jelen kell lennie a zenében. A hallgatókkal azt is próbáltam megértetni, hogy a pillanat a lényeg. Hiába érezzük azt, hogy szinte száz százalékban felkészültünk, a minél tökéletesebb produkcióhoz kell az az emberi plusz – akkor és ott, abban a pillanatban. Az biztos, hogy az alázatos munka, a sok gyakorlás összehozta a csapatot olyannyira, hogy már az első koncerten két ráadást kellett adnunk.” (Jávorkai Sándor)


„A japán turné elsősorban nem csak a technika csiszolásáról szólt, hanem a kollektív művészi identitás formálásáról. A hallgatók élesben tapasztalhatták meg, hogy milyen az, amikor a fellépésbe beleteszik a személyiségüket, a saját energiáikat és közösen létrehozhatnak egy nagy egységet, amely által megszülethet az a fajta csoda, amely képes az emberek lelkét megérinteni, s ami miatt a zenét isteni művészetnek hívjuk. Hozzá kell tennem: a Széchenyi István Egyetem már a nyári kurzusokra is ösztöndíjat adott az ifjú muzsikusoknak, így kezdődhetett el egy olyan munka és összekovácsolódás köztünk, amely elengedhetetlen volt abban, hogy a közös muzsikálás különlegessé váljon. Mint mentor, éreztem annak a felelősségét is, hogy formálom a hallgatók identitását, hogy hozzáadok valamit az életükhöz, miközben betekintést nyerhettek a japán hagyományokba, kultúrába. Ez komplex és életre szóló élményt adott mindannyiunknak.” (Jávorkai Ádám)


Remek tanáraim voltak, akik segítették a zenei fejlődésemet. A metodika tantárgy azonban itt vált életszagúvá, hiszen a mentoraink azonnal megmutatták az adott zenei darabra áthelyezve, hogy melyik részletet hogyan kell előadni.” (Kovács Zsófia)


„A Jávorkai testvérektől elsősorban azt tanultuk, hogy milyen az, amikor rögtön meg kell oldani egy problémát. Hiszen a színpadon sok váratlan esemény történhet és nyilván történt is velünk, amelyeket egyből valahogy meg kellett tudnunk oldani. Ebben nagyot fejlődtünk azáltal, hogy megtanultunk alkalmazkodni egymáshoz. S nem csupán a színpadon, hanem a mindennapokban is.” (Horváth Eszter Julianna)


„Sándor és Ádám köztudottan hatalmas tudású és iszonyatos virtuózitással rendelkező zenész – ezt nekünk lekövetni kamarazenekarként külön kihívás volt.” (Bódai Ákos)


A mentoraink már a próbáktól kezdve mindvégig személyre szóló figyelmet szenteltek mindannyiunknak. Ezt egyrészt nagyon jó volt megtapasztalni, másrészt ebből sokat tudtam építkezni.” (Baján Eleonóra Anna)


A tanárok tanítanak, Sanyiék pedig a valódi életre próbáltak meg minket rávezetni. A zenében nagyon sok mindent kellett egyszerre véghez vinnünk, miközben ők szinte egyből a maximális szintet várták el, hiszen profi zenészek. Már a második, harmadik próbánál éreztem, hogy Ádámék változtattak a technikájukon és kezdték hozzáadni azokat a technikai és zenei építőkockákat, amivel eljutottunk az általuk elvárt szintre.” (Gőgh Benedek Tamás)


„Teljesen más megvilágítást kaptunk arról, hogyan állhatunk hozzá a klasszikus zenéhez, s hogy miként építhetjük be ezt a látásmódot a már megszerzett tudásunkba.” (Sztancs Viktória)


„A zenészeknél az első és legfontosabb dolog, ami alapján kiválasztjuk, hogy hol akarunk továbbtanulni, az az oktató személye. Én is ilyen okból, a fő tárgyamat oktató tanárom személye miatt választottam a győri egyetemet, amit egy pillanatig sem bántam meg, mert közben a várost is nagyon megszerettem. A Jávorkai testvérek magabiztossága számomra nagyon inspiráló, amire szerintem szükségem is volt. S közben nagy büszkeséggel töltött el, hogy a japán turnén részt vehettem.” (Nagy Kornélia)


„Nagyon különlegesnek tartom, hogy eljuthattam Japánba. Maga az ország is nagyon tetszett, ahogy az is, hogy ilyen fiatalon megtapasztalhattam, milyen egy hosszabb külföldi turnén szerepelni. Annak külön örülök, hogy ezt a barátaimmal tehettem meg.” (Szabó Anna)


A ZENEKAR TAGJAI

  • Baján Eleonóra Anna zenetanár, hegedűtanár szak
  • Bódai Ákos előadóművészet, klasszikus hegedű szak
  • Gőgh Benedek Tamás előadóművészet, klasszikus hegedű szak
  • Horváth Eszter Julianna klasszikus hangszerművész, klasszikus hegedűművész
  • Jávorkai Ádám gordonkaművész, mentor
  • Jávorkai Sándor hegedűművész, mentor
  • Keltai Bálint előadóművészet, klasszikus gordonka szak
  • Kovács Zsófia zenetanár, hegedűtanár szak
  • Nagy Kornélia előadóművészet, klasszikus hegedű szak
  • Páhok Bence Bendegúz előadóművészet, klasszikus mélyhegedű szak
  • Squor Marcell Ákos klasszikus hegedűművész, klasszikus gordonművész
  • Szabó Anna előadóművészet, klasszikus hegedű szak
  • Sztancs Viktória zenetanár, hegedűtanár szak
  • Tóth Mária zeneművésztanár, gordonka szak

Az Ave Maria japán koncertsorozatról készült 22 perces dokumentumfilm a formáció megszületése és a hónapokon át tartó próbaidőszak mellett bemutatja a japán hangversenytermek hangulatát. Az „Éld meg a pillanatot” címet viselő alkotást a rendkívüli zenei betétek mellett a résztvevők megszólalásai, illetve a Japánban töltött húsz nap életképei is színesítik.