EGY SZÓRA SZÁZ

TANULMÁNYOK

Süveges Marianna: – Győrben születtem, tanulmányaimat az Ady Endre Általános Iskolában kezdtem, majd mivel Győrszentivánra költözött a család, ezért a felső tagozatos évfolyamokat a Váci Mihály Általános Iskolában végeztem. Mivel a szüleim főkönyvelőként dolgoztak, illetve édesanyám a későbbiekben egyéni könyvvizsgálóként, ezért a pályaválasztásnál genetikailag is kódolva volt bennem a gazdasági vonal. Ennek megfelelően a Deák Ferencről elnevezett győri közgazdasági középiskolában végeztem, mint képesített könyvelő és pénzügyi előadó. Maradtam ötödévre is, amely azt jelentette, hogy a tanirodán fiktív cégeken keresztül részesültünk gyakorlati oktatásban. Tényleges szakmai gyakorlatunk is volt, ennek keretében három hetet tölthettem a győri sütőipari vállalatnál. Mindezek alapján kedvet kaptam a munkához, s a tanulást félretolva dolgozni kezdtem. Könyvelőként helyezkedtem el a Szintetika Kft.-nél, s mindaddig ott tevékenykedtem, amíg a családi élet nem vette át a főszerepet. Két gyermek mellett hat évig voltam gyesen. A kisebbik fiam 9 hónapos volt, amikor visszatértem – a tanuláshoz. A Széchenyi István Főiskola szervezésében elvégzett felsőfokú képzés eredményeként nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser lettem. Nyakasné Tátrai Judit tanárnő ugyan biztatott arra, hogy jelentkezzek logisztikai mérnöki szakra, de nem mertem belevágni. Logisztikai vonalon dolgoztam inkább, majd megszületett a harmadik gyermekem, ami után főállású anyaként hosszabb időre kivontam magam a munka világából. Egy válás, majd egy újabb házasság után nagy elszántsággal mégiscsak jelentkeztem a logisztikai mérnök szakra, ám középfokú gazdasági érettségivel csak szakirányban tanulhattam tovább, így a gazdálkodás és menedzsment vonalon diplomáztam tavaly januárban. Előrehozott védést kértem, mert egyből keresztfélévre jelentkeztem vezetés és szervezés mesterszakra, ahol jövő januárban lesz az államvizsgám.

Benke Kata: – Szombathelyen születtem, ott jártam a Nyitra utcai két tan - nyelvű általános iskolába, ahol több tantárgyat is angolul tanultam. Ezt követően a Kanizsai Dorottya Gimnázium tanulója lettem, ám mivel ott nem éreztem túl jól magam, váltottam a premontrei rendi Szent Norbert Gimnáziumra. Ott ismertem meg a jelenlegi páromat, a magazin legutóbbi számában bemutatott Kovács Brendont. Feljöttünk Győrbe, a Széchenyi István Egyetemre, ahol kereskedelmi és marketing szakon, logisztika szakirányban felsőoktatási szakképzésben tanultam tovább. Két év után jött a Covid, én pedig mentem alapképzésre. Eredetileg is ez volt a cél, ám mivel tartottam a magas alapképzési ponthatároktól, így biztonságosabbnak tűnt a felsőoktatási képzés. Az alapképzés érdekében 2020-ban emelt angol érettségit szereztem.

VÁLASZTÁS

SM: – 2000-ben kezdtem tanulmányaimat a Széchenyi István Egyetemen, pontosabban annak jogelőd főiskoláján. A volt osztálytársaim közül többen is itt tanultak, s kivétel nélkül pozitívan szóltak az itt folyó képzésről és hangulatról. Az akkori barátom is ide járt, többször vele tartottam, s nagyon tetszett, amit a kampuszon láttam. El is határoztam, hogy egyszer majd én is a győri felsőoktatási intézmény hallgatója leszek. S amikor eljött az ideje, nem is néztem más lehetőséget. Két gyermek mellett amúgy is egyszerűbbnek tűnt a helyben történő továbbtanulás. Ám nem csupán emiatt volt jó választás a győri egyetem, hanem azért, mert valóban színvonalas volt az oktatás, fontosnak érezhettük magunkat, ráadásul a tanáraink biztattak bennünket és terelgettek útjainkon.

BK: – Szombathelyen nem akartam továbbtanulni, Győr nagyobb lehetőségeket kínált. Tetszett a szakirány is, amelyen megszerzett tudást ráadásként kamatoztathatom jelenlegi munkakörömben, a HR területén is. A Széchenyi István Egyetem melletti döntésben persze nem ez utóbbi tény segített, hanem az ismerősöktől, barátoktól hallott információk, ugyanakkor megfogott a „nyitott kapuk” kapott információcsomag is. Később magam is megtapasztalhattam a képzés színvonalasságát, az oktatók és minden egyetemi munkatárs emberiességét és segítőkészségét.

EREDMÉNY

SM: – A képzés során a csoportmunkák, majd a diplomakészítéshez szükséges interjúztatások alkalmával emberileg éreztem a fokozatos épülést, amelynek során megjött az önbizalmam. Szakmai értelemben pedig rengeteg információt, tudást és irányvonalat kaptam az egyetemen.

BK: – Az ismeretanyag mellett a győri egyetem elsősorban kitartást adott, valamint az időmenedzselés fontosságát és kezelhetőségét.

RÁBA

SM: – Mivel immáron hat esztendeje a közszférában dolgoztam, s már nagyon szerettem volna visszakerülni az üzleti életbe. A távoktatásban végzett gazdálkodás és menedzsment szakon szakmai gyakorlati helyet próbáltam keresni, de nem ment egyszerűen. Olyannyira nem, hogy meg is kerestem Koppány Krisztián tanár urat, aki szakdolgozatom belső konzulense volt, azzal, passziváljam-e az utolsó félévemet. Segítségével végül is lett helyem, 2021 szeptemberében kezdtem gyakornoki időmet a Rábánál. Azzal, hogy a számviteli osztályon könyvelési gyakornokként foglalkoztattak, két célom is valóra vált. Egyrészt visszakerültem a gazdasági vonalra, másrészt nagyvállalati közegben bizonyíthattam. Éltem is a lehetőséggel, így három hónap elteltével állásajánlatot kaptam. 2021. december 1-jétől főállásban vagyok a Rába Cégcsoport egyik könyvelője.

BK: – Miután a barátomat, Brendont felvették karbantartó mérnök gyakornoknak a Rábához, beajánlott a személyügyi vonalon dolgozó Bécsi-Balogh Dórához, akit azóta is a mentoromnak tekintek. A vállalatnál tavaly novemberben lettem részmunkaidős, majd a januári államvizsgát követően már főállású HR-munkatársént elsősorban a toborzó csapatot erősítem, ám sokrétű a feladatom, mivel az oktatási és a munkaügyi területekbe is belelátok.

KÖSZÖNET

SM: – Ha nincs Nyakasné Tátrai Judit főiskolai docens, akkor én sem vagyok itt. Értékelte, hogy két pici gyermek mellett jelesre végeztem, s arra biztatott, hogy tanuljak tovább. Koppány Krisztián tanár úrnak is sokat köszönhetek, aki gyakorlati, s végeredményben munkahelyhez segített hozzá. Felnézek a belső konzulensemre, Kurucz Attilára is, a Vezetéstudományi és Marketing Tanszék tanszékvezetőjére, aki vezetés és szervezés szakon a coaching tárgykörében tartott olyan előadásokat, amelyeken elhangzottaknak magánemberként, a hétköznapokban is hasznát veszem.

BK: – A koronavírus-járvány miatt sokat voltam távoktatásban, így sajnos az esetemben nem alakult ki szorosabb kötelék egyik oktatómmal. A köszönet azonban így is kijár a tanároknak a színvonalas előadásokért, amely miatt mindenkinek jó szívvel ajánlanám a győri egyetemet. No és természetesen a nagyszerű hangulatért, az egyetemi élet sokszínűségéért, s nem utolsósorban azokért a jövőbe is mutató kapcsolatokért, melyekre ott lehet szert tenni.

JÖVŐ

SM: – Mindig is úgy gondoltam, hogy egy nagyvállalatnál több lehetőség adódhat a karrierutak építésére. A Rába Cégcsoportnál erre is megvan esélyem. Ám jelenleg nagyon szeretek a könyvelésen dolgozni, ahol nagyon támogató közeg vesz körbe. A munkatársak a kezdetektől támogattak, ahogy azt is roppant pozitívan éltem meg, hogy már a szakmai gyakorlatom ideje alatt is érdemi munkát végezhettem, az első pillanattól kezdve teljes értékű munkavállalóként kaptam a feladatokat. Erről jut eszembe, hogy a számviteli osztályunkon jelenleg is két gyakornokunk van a Széchenyi István Egyetemről. Mellettem is volt már gyakornok, akit érdekes és hálás feladat volt betanítani. Nem titkolom, hogy szívesen lennék akár óraadó is a győri egyetemen, de tervben van az is, hogy doktori iskolán folytassam tanulmányaimat. A családom toleráns és büszke arra, hogy a tanulással megvalósítom az álmaimat, én pedig nagyon örülök, hogy támogatnak mindenben. A 26 éves legnagyobb fiam követett engem, egyrészt a győri egyetemre, másrészt a logisztikai szakra, ám előre éreztem, hogy ő eleve más beállítottságú. De arra gondoltam, hogy saját tapasztalással döntsön a jövőjéről. Így aztán az Apáczai Csere Jánosról elnevezett karon elődjén végzett matematika tanítóként. 

BK: – A Rábánál nagyon jól érzem magam a jelenlegi munka- és feladatkörömben, ugyanakkor azt is látom, hogy rengeteg fejlődési lehetőséget is kínál. Igazából én még pályakezdőnek számítok, ezért is tartom nagyon fontosnak és értékesnek, hogy a munkatársaim mindenben támogatnak, s ahogy a HR-igazgató Kőszegi Enikő is mentorál. Egyébként a munkaköröm is igazából a jövőről szól, hiszen toborzóként a fiatal pályakezdőket próbáljuk megszólítani. Ezt elősegítendő korszerű employer branding (munkáltatói márkaépítés – a szerk.) kialakítására törekszünk, igyekszünk aktívak lenni a social media felületein, s természetesen rendszeresen részt veszünk állásbörzéken. Én is foglalkoztam már széchenyis gyakornokkal, toborzási és munkaügyes feladatok kapcsán is. Mivel a pályám elején járok, kicsit tartottam ettől, de meglepően sok információt sikerült számukra átadnom. A Practing program lehetővé teszi a gyakorlatorientált képzés idejének többszöri hosszabbítását is, amellyel sokan élnek, mert tetszik számukra, hogy a Rábánál valós feladatokat kell megoldani. A győri egyetem kapcsán én is gondolkodom a hosszabbításban, azaz nem zárom ki, hogy leszek még széchenyis hallgató…