PARTNERSÉG A KUTATÁSBAN

A MINŐSÉG NEMZETKÖZI MÉRCE

DR. BOKOR JÓZSEF AKADÉMIKUS, PROFESSZOR EGY SIKERES ÉLETÚT RÉSZEKÉNT LETT 2020. AUGUSZTUS 1-JÉTŐL A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMÉRT ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TAGJA. AZ AKADÉMIKUS A GYŐRI JÁRMŰIPARI KUTATÓKÖZPONT MEGHATÁROZÓ, ALAPÍTÓ SZEMÉLYISÉGE, A TUDOMÁNYOS ÉLET MINŐSÉGÉNEK, NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK SZIGORÚ ALAKÍTÓJA. AZ MTA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÓPROFESSZORAKÉNT, AZ EÖTVÖS LORÁND KUTATÓI HÁLÓZAT TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALELNÖKEKÉNT ÚJ LENDÜLETET HOZOTT EGYETEMÜNK TUDOMÁNYOS ÉLETÉBE. A JÁRMŰIPARI KUTATÁSOKAT KONCENTRÁLVA 2010-BEN ALAKULT MEG GYŐRBEN, EGYETEMÜNKÖN A JÁRMŰIPARI KUTATÓKÖZPONT. AZ INDULÁST, A SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁT DR. PALKOVICS LÁSZLÓ ÉS DR. BOKOR JÓZSEF AKADÉMIKUSOK NEVE, TEVÉKENYSÉGE FÉMJELZI.

Hirdetés

– 2010-ben jött a megkeresés a győri egyetemről. Mivel a fővároshoz kötöttek az egyetemi, az akadémiai és a nemzetközi kapcsolataim, senki sem értette, hogy miért fogadtam el. Úgy gondolták, hogy Győr nem az én területem, ahol működnöm kell. A Műegyetemen doktori iskolát vezettem, ez a kiválósághoz kötődött. Kiváló emberek doktoráltak nálam. Vannak köztük nemcsak a hazai egyetemeken, hanem Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban dolgozó kutatóprofesszorok, cégvezetők. Egy bizonytalan helyzetbe léptem, ráadásul senkit sem ismertem Győrben. Persze voltak előzetes ismereteim, de azok inkább negatív tapasztalatként jöttek elő. Az 1990-es évek elején részt vettem az akkori főiskola akkreditációjában. Akkor, három évtizeddel ezelőtt az volt a véleményem, hogy ez egy technikum.

– Mi billentette át a véleményét?

– Aztán évtizedekig nem fordultam meg az intézményben. 2010 körül a hívó szóra mégis eljöttem, megismerkedtem itteni emberekkel. Dr. Palkovics László azt mondta nekem, hogy itt támogatásra érdemes, ambiciózus emberek vannak. Elvem, hogy nézzünk szét az egyetemeken, ne csak Budapest legyen a vizsgálódási terepünk. Törődnünk kell a tehetségekkel máshol is – mondta nekem egy évtizede a mai innovációs miniszter. Nagyon jó, engem meggyőző élmény volt az akkori rektor, dr. Szekeres Tamás hozzáállása. Nagyon nyitottan gondolkozott, nagy terveket vázolt. Szerintem – akkor azt gondoltam – túl nagyokat. Azt hittük, hogy ezek a folyamatok gyorsak lesznek. Láttam az itt dolgozó fiatalok munkáját, törekvéseit. Megkedveltem őket. Van bennük tehetség, szorgalom, kitartás. Akkor megfogalmaztam: építsünk ki Magyarországon egy modellt. Nemzetközi élvonalbeli, hazai kutatóintézetekkel kialakított kapcsolatokon keresztül emeljük ki a legtehetségesebb kollégákat!

– Mennyi idő után látta az első eredményeket?

– Azt gondoltam, hogy erre három év elegendő lesz. Gyorsabb tempóhoz voltam – részben az amerikai MIT-en (Massachusettsi Műszaki Egyetem) vagy akár a hazai akadémiai intézetek példájához – szokva. Itt hat év kellett ehhez. Elégedett soha nem lehet az ember, de most vagyunk abban a fázisban, hogy jönnek az eredmények. Az együttműködés tartalmas mindegyik oldalról. Elsősorban az MTA, jelenleg az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatóival van kapcsolatunk. Né - hány területet hoztunk ide, melyeknek itt is voltak gyökerei. Ilyen a robotika, a gyártásipar 4.0 és 5.0, az irányításelmélet, jár - műdinamika és a mesterséges intelligencia. Ezek ma célterületek a nemzetközi kutatásban is. Az alkalmazások jelentősek az autonóm rendszerekben – benne a közúti és a légi járművek, drónok –, a kommunikációs technológiában, az adatkezelésben, a big data módszertanban. Úgy gondolom, hogy ezen területeknek sikerült beemelkedniük az országos kutatási rendszerbe. A nemzetközi kapcsolatokat most építjük. Itt eddig főleg lokális kapcsolatokra hagyatkozhattunk, ezt most jelentősen tágítjuk. Eddig nem voltak olyan eredmények, melyek egy tágabb kapcsolatrendszer lehetőségét adták volna. Most lesznek ilyenek. 

– A hazai felsőoktatás és a politika néhány évenként a reformok, az átalakítás terveit alakítgatja. Ön, mint egyetemi vezető, mint az előző akadémiai alelnök, tudományos kutató, ebben él.

– A kormányzat a felsőoktatás átalakítására, a hazai kutatás megerősítésére nagy erőket mozgósít, nagy összegeket fordít. Ennek egyik módja a kutatói hálózat megerősítése. Egy hatékonyabb irányítás, a tudományt középpontba állító irányítás van kialakulóban. Anyagi értelemben is megerősített kutatói hálózat jött lét - re. Az egyetemeken is hasonló folyama - tok indultak el. Az Eötvös Loránd Kutatói Hálózatnak tizennyolc kutatóközpontja és kutatóintézete van, ennek természet - tudományi alelnöke vagyok, korábban a Magyar Tudományos Akadémián ugyanennek a kutatói hálózatnak voltam az alelnöke. Van 150 kutatócsoportunk az egyetemeken is. Az egyetemi kutatások szétforgácsolódását kívánjuk megállítani, az erőket egyesítjük. Azon dolgozunk, hogy egy kritikus tömeg jöjjön létre azokon a nemzetközi kutatási területeken, ahol Magyarország kompetens. Az első körbe bekerült a Széchenyi István Egyetem és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet által vezetett mesterséges intelligencia, valamint az autonóm járművek téma. Egyetemünk még legalább öt programba bekerül. Ilyen a víztudomány, a hidrogéntechnológia, a védelmi kutatások.

– A munka magas minősége és a programok mentorálása egymást erősítő elvárások.

– Szükséges a nagyon koncepciózusan felépített tudományos program, ami kellően előre tekint. Legalább öt évre. Ezekhez a kutatási programokhoz jelentős anyagi források is tartoznak. Ehhez persze az egyetem kutatási potenciáljának is nőnie kell. Partnerségben gondolkodunk olyan együttműködő felekkel, melyek egy-egy területen hangsúlyosabb tevékenységet mutatnak fel. Egyetemünk a nemzeti kutatási laboratóriumokon keresztül egy jeles kutatói körbe került be, s ott tagként aktívan jelen van. Én ezt nagy eredménynek, a jövőre vonatkozó nagy lehetőségnek tartom.

Nagyon korán megismertem a modellváltás koncepcióját, s úgy látom, ez az egyetemi autonómiát, a működés biztonságát hosszabb távon segíti, engedi építeni. Az elsők között gondoltuk, mondtuk, hogy ez a modell a Széchenyi István Egyetem számára hasznos lesz.

Volt egy előkészítő bizottság, megfontoltan mérlegeltünk. Tíznél több területen alakított a kollégák bevonásával szakmai bizottságokat az egyetem. A hallgatók is folyamatosan részesei voltak a modellváltást előkészítő lépéseknek, döntéseknek. Győrben egy nagyon alapos előkészítő munka folyt. Az egyetemi kollégák bevonása, naprakész tájékoztatása is korrekten történt. A Széchenyi István Egyetemet Működtető Kuratórium az intézményt ismerő, a fejlődéséért eddig is aktívan dolgozó tagokból áll. Ilyen a Felügyelő Bizottság is. Kell, hogy a felsőoktatás-politikát, az adott intézményt naprakészen ismerő, tekintélyes személyiségek működtessék, fejlesszék az egyetemet.

Fontosnak tartom, hogy nálunk a város és az egyetem gyümölcsöző kapcsolata is jelen van a kuratóriumban. Mindig kiderül, hogy mennyire fontos a városnak, a nagytérségnek, a gazdaságnak a győri egyetem.

Az egyetemeken nincs oktatás tudomány nélkül. A tudomány minősége, elismertsége a jövőkép legfontosabb alakítója, hitelesítője. A tudást elő kell állítani, tovább kell adni. Ha nincs kutatás, nincs tudományos eredmény. Ha nincs egy olyan csapat, amelyik a megfelelő úton járva sikeresen működik, akkor csak követő lehet egy egyetem.

– A magas minőségnek, a nemzetközi mérce alkalmazásának ön a széchenyis garanciája.

– Én a magas minőséget, a nemzetközi szintet képviselem. Egyedülálló, hogy ekkora nagy összeget ad a kormány kutatásra. Az oktatás, a kutatás együttes fejlesztésekor a nemzetközi trendnek megfelelő területeket preferáljuk. A Nemzeti Labor programban is részt vesz egyetemünk, s jelentős összeget kaptunk ezen a pályázaton is.

Az egyetemeken nincs oktatás tudomány nélkül. A tudomány minősége, elismertsége a jövőkép legfontosabb alakítója, hitelesítője. A tudást elő kell állítani, tovább kell adni. Ha nincs kutatás, nincs tudományos eredmény. Ha nincs egy olyan csapat, amelyik a megfelelő úton járva sikeresen működik, akkor csak követő lehet egy egyetem. 

Látom azokat a helyeket, ahol egyetemünknek mindenképpen meg kell jelennie, ott kell lennie. 

A kuratóriumi munkában nagyon jó együttműködést alakítottunk ki. Tájékozottak vagyunk. Az egyetemi feladatok megismerésében, a működésben mindenki otthon van. Nagyon jó munkát végez dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke, s hasonló a véleményem a rektor és a kancellár tevékenységéről, a három felsővezető összedolgozásáról is.

Úgy gondolom, hogy a járműipari kutatásokhoz a magyar hozzáadott értéket a Széchenyi István Egyetem kutatásai jelentős mértékben segítik. Ezt nemcsak az Audi tudja hasznosítani, hanem más cégek is. A cégek velünk együtt igényes kutatói munkát tudnak végezni, s erre egyedül nem lenne lehetőségük. Ez a szinergia itt hamarosan kialakul.

– Ön mindig kiáll a munkatársai megbecsüléséért, egzisztenciális gyarapodásukért.

– Tudományszervezőként, kurátorként, kollégaként is fontosnak tartom munkatársaim megbecsülését. Tisztességesen dolgozó, becsületes, lojális munkatársaim vannak. Húzó alapállással oldják meg a feladatokat. Nekem az a dolgom, hogy kiálljak értük, segítsem karrierjüket, segítsem emberi problémáik megoldását. S ezt én szívesen teszem. 

– A Járműipari Kutatóközpont egy jó kedélyű munkahely, derűs kollégákat, kutatókat láttató szervezet.

Erre nagyon büszke vagyok, s elégedetten tapasztalom a jó hangulatot a kollégák körében. Ez az egyik tényező, ami miatt itt vagyok.


SZÖVEG: WINKLER CSABA
FOTÓ: DR. BOKOR JÓZSEF ARCHÍVUMA