25 ÉV MÉRLEGE

A találkozó nyitóbeszédét dr. Kovács Zsolt, egyetemünk kancellárja – egykori kautzos szakkollégista – tartotta. Azzal kezdte: aki szakkollégista volt, az a munka világába kilépve is az marad.

– A közgazdász hallgatókkal és értük jött létre ez a nagyszerű közösség, amelyhez a felsőoktatási tanulmányaim megkezdése után egy évvel, 2000-ben magam is csatlakoztam. Másokhoz hasonlóan az itt végzett sokrétű tevékenység hozzájárult szakmai életutam fejlődéséhez – fogalmazott, s megköszönte Ferenczi Zoltánnak az alapítást, valamint további vezetők generációinak a folytatást.

– Egyetemi vezetőként végigkövethettem a felsőoktatás átalakulását, s annak tükrében egyetemünk fejlődési ívét. Intézményünk 2020. augusztus 1-jétől alapítványi fenntartásban működik, s ennek köszönhetően nagyobb önállósággal, hatékonyabban, rugalmasabban tudjuk megfogalmazni és megvalósítani stratégiai célkitűzéseinket. Büszkék vagyunk arra, hogy mintegy 13 ezer hallgatónkkal, tizenegy tudományterületet felölelő kilenc karunkkal mára valódi universitassá váltunk, ahol a hallgatói közösséget csaknem hetven ország fiataljai alkotják, akiknek közel negyven angol nyelvű képzést kínálunk. Kovács Zsolt a hallgatóság előtt beszámolt arról is, hogy az elmúlt években nem csupán kollégiumunk bővült ki és újult meg, hanem a fenntarthatóság jegyében szinte valamennyi épület energetikai rekonstrukciója megvalósult. A mintegy tíz éve folyamatosan zajló beruházások révén a korábbiakhoz képest kézzelfoghatóan csökkentek az üzemeltetési költségek, s ennek is köszönhetően az egyetem a jelen tanévben, a globális energiaválság idején is mindvégig fenntartja normál működését.

– A Kautz Gyula Szakkollégium sikere is mutatja, hogy egyre több hallgatót és oktatót sikerül megnyernünk a tehetséggondozásban való részvételre, ami egyetemünk egyik fontos feladata – hangsúlyozta dr. Kovács Zsolt, majd így zárta gondolatait: – Az oktatás és tudomány szolgálata mellett felelősségünk a vállalkozások segítése is. Ennek érdekében olyan ökoszisztémát teremtettünk meg, amelynek kiemelt fókuszterülete a gazdasági szektorral való többszintű együttműködés, az egyetemi tudás üzleti hasznosításának erősítése startup és spin-off cégek létrejöttének támogatásával, valamint a térség komplex fejlődéséhez való hozzájárulás.

Büszkék vagyunk arra, hogy mintegy 13 ezer hallgatónkkal, tizenegy tudományterületet felölelő kilenc karunkkal mára valódi universitassá váltunk, ahol a hallgatói közösséget csaknem hetven ország fiataljai alkotják, akiknek közel negyven angol nyelvű képzést kínálunk.

Dr. Ferenczi Zoltán ny. tanszékvezető egyetemi docens alapító igazgatóként emlékezett az indulásra, az első öt évre. – Az intézmény oktatójaként láttam, hogy Győrben is kiemelten szükséges a tehetséges közgazdászhallgatók menedzselése. Célom volt, hogy a kiválóan tanuló, a tudományos köz - élet iránt érdeklődő hallgatók szervezetten tudjanak bekapcsolódni a szakmai, tudományos életbe. Ehhez az akkor, 1997-ben kiírt Felsőoktatási Programfinanszírozási Pályázat adott anyagi támogatást. Ilyen előzmények után alapítottuk meg 1997. október 11-én a Győri Széchenyi Közgazdász Szakkollégiumot Nagycenken, a Széchenyi István Emlékmúzeumban. A széchenyis hallgatók többsége még egyszer sem látta azt a múzeumot, amely bemutatja Széchenyi Istvánnak a magyar nemzet és tudomány érdekében kifejtett munkásságát. Az egész napos program befejezéseként a kastély tanácstermében fogadtuk el a következő nyilatkozatot: „A Széchenyi Szakkollégiumot megalapítjuk azzal a céllal, hogy a közgazdaságtan iránt érdeklődő tehetséges hallgatók számára olyan közösséget és környezetet hozzunk létre, amelyben lehetőség lesz – mélyreható gazdasági elemző ismeretek megszerzése és gyakorlása mellett – önálló, megalapozott döntéseket hozó, azt vállaló, etikus, művelt személyiségek fejlesztésére.”

A szakkollégiumi szervezet számos előnnyel járt. A tagok bekapcsolódtak az országos mozgalomba. Konferenciákon előadásokat tartottak, tapasztalatokat gyűjtöttek, kitekintésük volt más egyetemek tevékenységére, a Széchenyi István Főiskola jó hírét vitték. Hazánk összes szakkollégiumából fogadtunk hallgatókat és tanárokat. Ezzel ők is megismerték főiskolánkat, egyetemünket. A Tudományos Diákköri munkát szervezetté és kötelezővé tettük. Ennek következtében kiemelkedő eredményeket értünk el helyi, regionális és országos TDK-kon. Értékes eszközökre tettünk szert, számítógépeket, könyveket vehettünk. Megtanultuk ezek felelős kezelését és őrzését. Közben példát mutattunk egyetemünk más karainak a tudományos hallgatói közélet megszervezésére.

Az egyetemmé válási folyamatban fontos tényező volt a szakkollégium léte és eredménye, s ezek ma már komoly indikátorok lettek a teljesítmény mérésében. A tudomány és a politika számos kiválósága fordult meg a szakkollégium kedvéért egyetemünkön. Több esetben tartós, intézményi kapcsolat alakult ki. A szakkollégiumi hallgatók szervezett kapcsolatba kerültek Győr kulturális és gazdasági életének szereplőivel, rendezvényeivel.

Az egyetemmé válási folyamatban fontos tényező volt a szakkollégium léte és eredménye, s ezek ma már komoly indikátorok lettek a teljesítmény mérésében. A tudomány és a politika számos kiválósága fordult meg a szakkollégium kedvéért egyetemünkön. Több esetben tartós, intézményi kapcsolat alakult ki. A szakkollégiumi hallgatók szervezett kapcsolatba kerültek Győr kulturális és gazdasági életének szereplőivel, rendezvényeivel.